Belső szuburbanizáció Debrecenben

Pénzes, János [Pénzes, János (Társadalomföldrajz), szerző] Földtudományi Intézet (DE / TTK); Hegedűs, László Dávid [Hegedűs, László Dávid ((Társadalomföldrajz)), szerző]

Magyar nyelvű Szakcikk (Folyóiratcikk) Tudományos
Megjelent: DEBRECENI SZEMLE 1218-022X 32 (4) pp. 463-474 2024
  • Irodalomtudományi Bizottság: A
  • Történettudományi Bizottság: A
  • Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Doktori Bizottság: D hazai
  • Politikatudományi Bizottság: D hazai
Szakterületek:
  • Föld- és kapcsolódó környezettudományok
A tanulmányban térinformatikai módszerek segítségével több időmetszetre kiterjedően mintegy 40 éves időintervallumban vizsgáltuk meg Debrecen beépítettségének és népességeloszlásának alakulását. Célunk a belső szuburbanizáció helyi sajátosságainak feltárása és vizsgálata volt, amely során a központi belterületet nem vontuk be az elemzésbe. Az ezredforduló előtti dinamikus, majd 2000 után mérséklődő szuburbanizációs jelenségek következtében jelentősen átalakult a beépítettség karaktere – a város közvetlen peremén térben kiterjedve és besűrűsödve, majd a belvárostól növekvő távolsággal jellemzően csökkenő mértéket mutatva. Ezt a csökkenő értéket karakteresen megtörik a jelentős népességű településrészek (főként Józsa és Pallag) a kiugró és az ezredforduló után is növekvő beépítettségükkel. A kialakított kategorizálás alapján jól látszik, hogy a belső szuburbanizáció jelensége bár mérséklődött és kevésbé intenzív, de korántsem állt le teljesen, több városrész dinamikus fejlődése napjainkban is folytatódik.
Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
2025-02-11 23:25