Bevezetés: A szuicid viselkedés megelőzése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír
az akut szuicid veszély felismerése.
Ugyanakkor kevés olyan adattal rendelkezünk, amelynek segítségével megbízhatóan felismerhető
lenne a preszuici-
dális lelkiállapot.
Célkitűzés: A Galynker és munkacsoportja által kidolgozott szuicid krízis szindróma
alapján kifejlesztett szűrőteszt és
kérdőív magyar adaptálása.
Módszer: Az általános pszichiátriai vizsgálat mellett a szuicid krízis szindróma szűrésére
alkalmas rövid Akut Szuicid
Rizikó Teszt és a Rihmer-féle rizikóbecslő Rövid Szuicid Kérdőív felvételére került
sor konszekutív módon minden
olyan pácienssel, aki a vizsgálati időszakban klinikánk ambuláns vagy osztályos ellátásában
részesült. A rövid szűrő-
tesztek pozitivitása esetén a szuicid krízis szindróma tüneteit felmérő részletes
skála is kitöltésre került.
Eredmények: 99 páciens 150 kérdőívének kitöltésére került sor, egyharmaduk (n = 35)
ambuláns, kétharmaduk
(n = 64) osztályos ellátásban részesült. A klinikai diagnózisok között a leggyakoribbak
a depressziós (44,7%), az al-
kalmazkodási (34%), a pszichotikus (33,3%) és a szerhasználati (33,3%) zavarok voltak,
és nagy volt a komorbiditás
aránya. Az ambuláns ellátásban részesülők felében (n = 19; 54,3%), míg az osztályos
felvételre kerülők háromnegye-
dében (n = 49; 76,6%) igazoltak a szűrőtesztek szuicid rizikót. Az osztályos kezelést
követően ez az arány egyhar-
madra csökkent (n = 17; 33,3%). A szuicid krízis szindróma teljes diagnosztikai kritériumai
azoknál teljesültek a
leggyakrabban, akiknél az Akut Szuicid Rizikó Teszt pozitív volt, akár önmagában (74,2%),
akár a Rövid Szuicid
Kérdőívvel együtt (87,1%). E két kérdőív együttes pozitivitása esetén fordult elő
a leggyakrabban súlyos szuicid krízis
szindróma (29%).
Megbeszélés: A szuicid krízis szindrómán alapuló rövid szűrőteszt jelentős arányban
azonosítja az aktuális szuicid rizi-
kót. A szuicid krízis szindróma koncepció és a módszer előnye, hogy akkor is lehetővé
teszi az öngyilkossági veszély
felismerését, amikor direkt szuicid szándékok nem kerülnek felszínre. Az akut szűrőteszt
értékét tovább növeli az
elsősorban az élettartamra vonatkozó szuicid rizikót felmérő Rihmer-féle Rövid Szuicid
Kérdőív.
Következtetés: Ezeknek a teszteknek az együttes alkalmazása támogatja az akut pszichiátriai
osztályos felvételt megala-
pozó klinikai döntéshozatalt, és megelőzi a páciensek kezelésének korai lezárását,
így szűrőmódszerünk fontos szui-
cidprevenciós jelentőséggel bír. | Introduction: The identification of acute suicide
risk is of paramount importance for the prevention of suicidal behav-
ior. However, we currently lack sufficient data to reliably detect pre-suicidal mental
states.
Objective: Hungarian adaptation of the screening test and questionnaire developed
by Galynker and colleagues based
on the concept of the suicide crisis syndrome. Method: Acute Suicidal Risk Test, based
on the suicide crisis syndrome, and Rihmer’s Short Suicide Scale were ad-
ministered consecutively to all patients treated at our outpatient and inpatient clinic
during the study period. In
cases where the screening tests were positive, a more detailed questionnaire assessing
the symptoms of suicide crisis
syndrome was completed.
Results: 99 patients completed a total of 150 questionnaires, with one-third (n =
35) being outpatients and two-
thirds (n = 64) inpatients. The most frequent clinical diagnoses were depressive (44.7%),
adjustment (34%), psy-
chotic (33.3%), and substance use disorders (33.3%), with a high rate of comorbidities.
The screening tests indicated
suicide risk in 54.3% (n = 19) of outpatients and in 76.6% (n = 49) of inpatients.
After inpatient treatment, this
proportion significantly decreased (n = 17, 33.3%). The full diagnostic criteria for
suicide crisis syndrome were the
most frequently met in patients with a positive Acute Suicidal Risk Test, either alone
(74.2%) or in combination with
the Short Suicide Scale (87.1%). The presence of both positive Acute Suicidal Risk
Test and Short Suicide Scale was
associated with severe Suicide Crisis Syndrome symptoms (29%).
Discussion: The short screening test, based on the suicide crisis syndrome, identified
acute suicidal risk in a significant
proportion of patients. One of the key advantages of the suicide crisis syndrome concept
and method is its ability to
detect suicide risk even in the absence of overt suicidal intents. The value of the
acute screening test is further en-
hanced by Rihmer’s Short Suicide Scale, which primarily assesses lifetime suicidal
risk.
Conclusion: The combined use of these tests supports clinical decision-making for
acute psychiatric admissions and
helps prevent the premature discharge of patients, underscoring the relevance of this
screening method in suicide
prevention.
