A gazdasági szerkezetváltozás regionális különbségekre gyakorolt hatásának vizsgálata Kelet-Közép-Európában [Examining the impact of economic structural change on regional differences in Central Eastern Europe]

A rendszerváltást követő években a kelet-közép-európai (KKE-) országok számos gazdasági és politikai kihívással szembesültek. A privatizáció dominanciája mellett az 1990-es évek egyértelműenaz átmenet évtizede volt. Az ezredfordulóra a KKE országai termelésben elérték az átmenet előttiszintet, miközben a munkaerőpiac és a gazdasági szektorok szerkezete jelentősen megváltozott.E tanulmány célja, hogy bemutassa a KKE-országok (jelen tanulmányban Magyarország, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) régióinak gazdaságszerkezeti változásait a2000-es évektől a Covid-válságig. A munka a NUTS 3-as szintű régiók vizsgálatára összpontosít,hogy részletesebben elemezze a regionális felzárkózási folyamatokat, amelyeket eddig főként magasabb aggregáltságú adatokat használó kutatások vizsgáltak. Így kutatási kérdésünk is ehhez kapcsolódik: milyen különbségek és hasonlóságok vannak a NUTS 3-as régiók termelékenységváltozásátleíró folyamatokban? A legtöbb kutatás az uniós átlaghoz viszonyítja a felzárkózási folyamatokat,azonban a mi elemzésünk az országokat az országcsoport átlagához méri, ami új megvilágításba helyezi a felzárkózás kérdését.Az eredmények alapján Kelet-Közép-Európa régióinak termelékenységi adatai jelentős gazdaságibővülést mutatnak az olyan nagyvárosok által fémjelzett központokban, mint Pozsony, Prága vagyVarsó. Mindazonáltal a vidéki és a kevésbé fejlett területek ilyen értelemben vett fejlettsége továbbrais elmarad a fővárosi térségektől. A fejlettebb régiókban a magasabb hozzáadott értéket termelő szektorok fejlődése dominál, a kevésbé fejlettekben az agrár- és ipari ágazatok modernizációja a meghatározó. Az országok közötti egyenlőtlenségek tovább nőnek, mivel a magasabb fejlettséggel bírórégiók gyorsabban alkalmazkodtak az ágazati szerkezetváltáshoz. Az eredmények robusztusságánakellenőrzése érdekében a hatásarány-elemzés mellett szimulált Theil-index-számítást is végzünk.