Az elmúlt években egyre nagyobb figyelem irányul a helyi és alternatív élelmiszer-
hálózatokra, amelyek fontos szerepet játszanak a fenntarthatósági kihívásokra adott
válaszokban. A helyi élelmiszer fogalma azonban továbbra is bizonytalan, és különböző
értelmezésekkel találkozhatunk a szakirodalomban. A fogyasztói percepciók is
folyamatosan változnak, ami újabb kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy pontosan
mit értünk „helyi” élelmiszeren. Ez különösen releváns, hiszen a helyi élelmiszer-
rendszerek nagy fenntarthatósági potenciállal rendelkeznek, de a különböző társadalmi,
gazdasági és kulturális kontextusokban eltérően jelennek meg.
Ez a tanulmány a helyi élelmiszerek fogyasztói értelmezését vizsgálja, különös
tekintettel a proximitás három dimenziójára: a földrajzi, az értékbeli és a kapcsolati
közelségre. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként változnak ezek
a
tényezők a fogyasztók fejében, és hogyan befolyásolják a helyi élelmiszerekről alkotott
véleményüket. Regionális különbségek is megjelennek az irodalomban: míg Nyugat-
Európában a helyi élelmiszerek inkább a környezeti fenntarthatósághoz és a minőséghez
kapcsolódnak, Kelet-Európában a kulturális hagyományok és a közösségi identitás
játsszák a főszerepet.
A kutatás vegyes módszertant alkalmazott, amely kvalitatív és kvantitatív megközelíté-
seket egyaránt magában foglalt. Egy szabad asszociációs játék és szakértői fókusz-
csoport eredményeire építve készült el a helyi élelmiszerek fogalmát vizsgáló koncepció,
és az erre épülő kérdőív, amelyet egy pilot tanulmány keretében 265 fogyasztó töltött
ki. A kérdőív statisztikai elemzés, szakértői interjúk és test-retest vizsgálatok
során
értékelve lett, és az eredmények segítségével elkészült egy javított verzió, amely
egy szélesebb mintán lesz alkalmazva. Az előzetes eredmények arra utalnak, hogy
a földrajzi közelség kevésbé meghatározó a fogyasztók számára, mint ahogyan azt a
korábbi modellek sugallják. Sokkal nagyobb hangsúly kerül az értékbeli és kapcsolati
proximitásra, amelyek a társadalmi és személyes kapcsolatokat tükrözik. A fogyasztók
gyakran összekeverik a hazai és helyi termékeket, ami arra utal, hogy a „helyi” fogalma
a mindennapi gondolkodásban nem mindig tisztázott. Ezen felül a kapcsolati közelség,
azaz a közvetlen kapcsolat a termelőkkel, fontos szerepet játszik a fogyasztói hűség
és
bizalom kialakulásában. A kutatás fontos következtetésekre mutat rá a helyi élelmiszerek
piacának fejlesztésére vonatkozóan. A termelők és döntéshozók számára elengedhetet-
len a fogyasztók helyi élelmiszerekről alkotott képének alaposabb megértése. A kapcso-
lati és értékbeli közelség fontossága arra utal, hogy a helyi élelmiszerek marketingjében
és a termékfejlesztésben is nagyobb hangsúlyt kell fektetni ezekre a tényezőkre. Ezen
kívül a fogyasztók és termelők közötti bizalom erősítése kulcsfontosságú lehet a helyi
termékek versenyképességének növelésében.
Összességében a kutatás rávilágít arra, hogy a helyi élelmiszerek fogalma többről
szól,
mint pusztán földrajzi közelségről. Az értékek, a társadalmi kapcsolatok és a közvetlen
termelő-fogyasztó kapcsolatok legalább olyan fontosak a helyi élelmiszerek fogyasztói
értelmezésében, mint a fizikai távolság. Ez a felismerés új perspektívákat nyithat
a helyi
élelmiszer-rendszerek fejlesztésében és a fenntarthatósági célok elérésében.
