A körforgásos gazdaság alapelveinek érvényesülése a különböző vállalati kultúrákban

A körforgásos gazdaság célja, hogy fenntarthatóbbá tegye a gazdasági rendszereket a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználásával és a hulladék minimalizálásával. Ez a modell elmozdulást jelent a lineáris termelés-fogyasztás-hulladék szemlélettől a regeneratív gazdasági folyamatok irányába, amelyek középpontjában a források újra- használata és a környezet terhelésének csökkentése áll. Míg a körforgásos gazdaság elvei széles körben ismertek, azok gyakorlati alkalmazása nagyban függhet a vállalati kultúrától, amely meghatározza a szervezeti értékeket, normákat és magatartásformákat. E tanulmány célja annak feltárása, hogy a körforgásos gazdaság alapelveinek érvényesülése összefüggésben állhat-e a vállalati kultúra különböző típusaival. A tanul- mány vizsgálja, hogy mely vállalati kultúrák (pl. klán, piac, hierarchia, adhokrácia) hajlamosabbak integrálni ezen elveket, valamint a különböző vállalati kultúrákban milyen módon érvényesülnek a körforgásos gazdaság alapelvei és ezáltal a kulturális jellemzők hogyan járulnak hozzá a fenntarthatósági célok eléréséhez. A körforgásos gazdaság keretrendszerének mérendő követelményei, mint környezeti célok kerültek górcső alá, úgymint a természeti erőforrások felhasználásának, a károsanyag kibocsátásnak és az anyagveszteségnek a csökkentése, a megújuló és újrahasznosítható erőforrások arányának és a termékek értéktartósságának növelése. A vállalati kultúrák tipizálása a Cameron-Quinn modell alapján történt. A kutatás kérdő- íves felmérés keretében zajlott, 128 magyarországi vállalkozás körében. A statisztikai elemzések elvégzése a klaszterelemzés és a kereszttábla elemzés módszereivel történt. A körforgásos gazdaság alapelveinek érvényesülése szempontjából három szignifikánsan különböző klaszter rajzolódott ki a vizsgált mintában, az Élenjárók, a Mérsékeltek és a Lemaradók klasztere. Az Élenjárók klaszterében a körforgásos gazdaság mind az öt alapelve kiemelkedő mértékben érvényesül célként, elkötelezettek a körforgásos gazdaság szemléletének gyakorlati alkalmazásában. A Mérsékeltek klaszterének vállalatai az átlagtól kis mértékben térnek el negatív irányban a környezeti célok többségének érvényesülésében. A Lemaradók klaszterének vállalatai még egyáltalán nem emelték át gyakorlatukba a környezeti szemléletet, egyetlen környezeti cél sem kapott magas rangsorszámot. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a klán kultúra támogatja a körforgásos gazdaság alapelveinek érvényesülését, mivel a klán kultúrába sorolható vállalkozások az Élenjárók klaszterével mutattak összefüggést. Azok a vállalkozások viszont ahol a piac és a hierarchia kultúra a domináns a Mérsékeltek klaszterével mutattak összefüggést. Az adhokrácia kultúra és a körforgásos gazdaság elveinek érvényesülésének mértéke között nem sikerült összefüggést kimutatni, valószínű- síthetően az alacsony elemszámú adhokratikus kultúra jelenléte miatt. Ugyanakkor feltételezhetjük, hogy a domináns adhokratikus kultúra is pozitív összefüggésben áll a körforgásos gazdaság alapelveinek alkalmazásával.