A globális versenyképesség korában elengedhetetlen a digitálisan írástudó,
alkalmazkodóképes közösség, hiszen azok az országok, amelyek digitális készségeik
fejlesztését és az új technológiák befogadását támogatják, nagyobb eséllyel lesznek
sikeresek a globális gazdaságban. A technológia folyamatosan változó és fejlődő jellege
olyan helyzetet teremt, amelyben a lakosságnak képesnek kell lennie arra, hogy gyorsan
elsajátítsa és alkalmazza az új digitális eszközöket. Az oktatási intézmények kulcsszerepet
játszanak abban, hogy megfelelően felkészítsék a hallgatókat a digitális kor összetett
követelményeire. A kutatás célja, hogy megvizsgálja a hallgatók digitális intelligencia
(DQ)
szintjét a növekedési szemlélet nézőpontjából. A kutatás kiemelt figyelmet szán arra,
hogy
a hallgatók növekedés szemléletű gondolkodásmódja miként befolyásolja a különböző
digitális készségek fejlesztéséhez való nyitottságukat. A növekedési szemlélet egy
olyan
pszichológiai elmélet, amely szerint azok az emberek, akik úgy vélik, hogy képességeik
és intelligenciájuk fejleszthetők, jobban reagálnak a kihívásokra, szemben azokkal,
akik
rögzült szemléletet képviselnek, és hisznek abban, hogy a képességeik velük születettek
és nem változtathatók. A tanulmány Q-módszertant alkalmaz, amely lehetővé teszi a
diákok
különféle perspektíváinak vizsgálatát, és ezáltal egy részletesebb képet ad arról,
hogyan
viszonyulnak a DQ különböző szintjeihez. Az eredmények azt mutatják, hogy a hallgatók
DQ elemei a növekedés szemlélet szerint három fókuszpont köré csoportosulnak.
Az 1. faktorban szereplők a növekedési szemlélet alapján a digitális és valós élet
egyensúlyát, adat- és MI-készségek fejlesztését, adatvédelmet, kreativitást és innovációt,
illetve a digitális lábnyom felelős kezelését helyezik előtérbe. A 2. faktorba tartozók
a magánélet védelmére, kiberbiztonságra, egészséges digitális szokásokra, online
kapcsolatokra és szervezeti kiberbiztonságra helyezik a hangsúlyt. A 3. faktor a kritikai
gondolkodásra, online-offline egyensúlyra és a digitális gazdaságban való aktív részvételre
koncentrál. Az eredmények számos fontos következtetést kínálnak a tantervfejlesztés
számára. Egyrészt rávilágítanak arra, hogy az oktatási intézményeknek nemcsak a
technikai készségek fejlesztésére kell összpontosítaniuk, hanem arra is, hogy a diákok
hogyan tudják kezelni a technológiai változásokat és az ezzel járó bizonytalanságokat.
A növekedési szemlélet megerősítése segíthet a diákoknak abban, hogy nyitottabban
álljanak a digitális készségek fejlesztéséhez, valamint, hogy magabiztosabban nézzenek
szembe a digitális világ kihívásaival. Az oktatóknak is lehetőségük nyílik arra, hogy
tanítási módszereiket és tanterveiket úgy alakítsák, hogy azok jobban támogassák a
diákok digitális műveltségének és alkalmazkodóképességének fejlesztését. A kutatás
továbbá bepillantást nyújt a digitális környezetben történő tanulás pszichológiai
és
viselkedési aspektusaiba. A hallgatók különböző módon reagálnak a digitális intelligencia
fejlesztésének kihívásaira. A tanulmány hozzájárul a növekedési szemlélet és a digitális
intelligencia közötti kapcsolat mélyebb megértéséhez, ez a kapcsolat különösen fontos
lehet az oktatási intézmények számára, hogy hatékonyabban készítsék fel a hallgatókat
a
folyamatosan változó technológiai igényekhez való alkalmazkodásra. Továbbá az oktatók
jobban támogathatják a hallgatókat abban, hogy sikeresen alkalmazkodjanak a digitális
világ folyamatos változásaihoz, és hatékonyabban fejlesszék azokat a készségeket,
amelyek elengedhetetlenek a globális gazdasági versenyképességhez.