A Digitális intelligencia (DQ) fejlesztésének növekedés szemléletű megközelítése gazdaságtudományi hallgatók szemszögéből

A globális versenyképesség korában elengedhetetlen a digitálisan írástudó, alkalmazkodóképes közösség, hiszen azok az országok, amelyek digitális készségeik fejlesztését és az új technológiák befogadását támogatják, nagyobb eséllyel lesznek sikeresek a globális gazdaságban. A technológia folyamatosan változó és fejlődő jellege olyan helyzetet teremt, amelyben a lakosságnak képesnek kell lennie arra, hogy gyorsan elsajátítsa és alkalmazza az új digitális eszközöket. Az oktatási intézmények kulcsszerepet játszanak abban, hogy megfelelően felkészítsék a hallgatókat a digitális kor összetett követelményeire. A kutatás célja, hogy megvizsgálja a hallgatók digitális intelligencia (DQ) szintjét a növekedési szemlélet nézőpontjából. A kutatás kiemelt figyelmet szán arra, hogy a hallgatók növekedés szemléletű gondolkodásmódja miként befolyásolja a különböző digitális készségek fejlesztéséhez való nyitottságukat. A növekedési szemlélet egy olyan pszichológiai elmélet, amely szerint azok az emberek, akik úgy vélik, hogy képességeik és intelligenciájuk fejleszthetők, jobban reagálnak a kihívásokra, szemben azokkal, akik rögzült szemléletet képviselnek, és hisznek abban, hogy a képességeik velük születettek és nem változtathatók. A tanulmány Q-módszertant alkalmaz, amely lehetővé teszi a diákok különféle perspektíváinak vizsgálatát, és ezáltal egy részletesebb képet ad arról, hogyan viszonyulnak a DQ különböző szintjeihez. Az eredmények azt mutatják, hogy a hallgatók DQ elemei a növekedés szemlélet szerint három fókuszpont köré csoportosulnak. Az 1. faktorban szereplők a növekedési szemlélet alapján a digitális és valós élet egyensúlyát, adat- és MI-készségek fejlesztését, adatvédelmet, kreativitást és innovációt, illetve a digitális lábnyom felelős kezelését helyezik előtérbe. A 2. faktorba tartozók a magánélet védelmére, kiberbiztonságra, egészséges digitális szokásokra, online kapcsolatokra és szervezeti kiberbiztonságra helyezik a hangsúlyt. A 3. faktor a kritikai gondolkodásra, online-offline egyensúlyra és a digitális gazdaságban való aktív részvételre koncentrál. Az eredmények számos fontos következtetést kínálnak a tantervfejlesztés számára. Egyrészt rávilágítanak arra, hogy az oktatási intézményeknek nemcsak a technikai készségek fejlesztésére kell összpontosítaniuk, hanem arra is, hogy a diákok hogyan tudják kezelni a technológiai változásokat és az ezzel járó bizonytalanságokat. A növekedési szemlélet megerősítése segíthet a diákoknak abban, hogy nyitottabban álljanak a digitális készségek fejlesztéséhez, valamint, hogy magabiztosabban nézzenek szembe a digitális világ kihívásaival. Az oktatóknak is lehetőségük nyílik arra, hogy tanítási módszereiket és tanterveiket úgy alakítsák, hogy azok jobban támogassák a diákok digitális műveltségének és alkalmazkodóképességének fejlesztését. A kutatás továbbá bepillantást nyújt a digitális környezetben történő tanulás pszichológiai és viselkedési aspektusaiba. A hallgatók különböző módon reagálnak a digitális intelligencia fejlesztésének kihívásaira. A tanulmány hozzájárul a növekedési szemlélet és a digitális intelligencia közötti kapcsolat mélyebb megértéséhez, ez a kapcsolat különösen fontos lehet az oktatási intézmények számára, hogy hatékonyabban készítsék fel a hallgatókat a folyamatosan változó technológiai igényekhez való alkalmazkodásra. Továbbá az oktatók jobban támogathatják a hallgatókat abban, hogy sikeresen alkalmazkodjanak a digitális világ folyamatos változásaihoz, és hatékonyabban fejlesszék azokat a készségeket, amelyek elengedhetetlenek a globális gazdasági versenyképességhez.