A vállalati stratégiaalkotás vagy nagyobb volumenű céges döntések mindig előkerülő
problémája, hogy az előrejelzés nehéz dolog, különösen akkor ha az a jövőre vonatkozik.
Globalizált világunkban még multinacionális vállalati szinten is egyre nagyobb kihívás
koherens és érvényes, 5-10 évre szóló vállalati stratégiát kidolgozni, magyarországi
kis-
és középvállalati (KKV) szinten közel lehetetlen feladat ez. Középvállalati vezetőként
sokkal életszerűbb az, hogy valós érvényű stratégia megalkotására irányuló nemes,
hasznos, de kétséges értékű próbálkozás helyett a vállalatot meghatározó elemek
változása esetén vagy éppen keresztutakhoz, útelágazásokhoz érkezve megpróbáljuk
a bizonytalanságot csökkenteni és a jövő kvantitatív, precíz előrejelzése helyett
inkább
kvalitatív módon elemezve kíséreljük megérteni a környezetet, azonosítva a veszélyeket
és lehetőségeket is. A szcenárióelemzés során logikai következtetések mentén vázoljuk
fel azt, hogy a jelen helyzetből kiindulva milyen lehetséges jövőbeli állapotok alakul-
hatnak ki. A fő hangsúly azokon a kritikus fordulópontokon van, amelyek alakulásától
függően alternatív eseménylánc és így alternatív jövőbeli állapot jöhet létre.
Elengedhetetlen, hogy a kialakítandó szcenáriók, forgatókönyvek egyrészt teljesek
legyenek az összes feltárt fontos tényezőt figyelembe véve, másrészt reálisak is legye-
nek, olyanok amelyek valóban megtörténhetnek.
Jómagam az elmúlt közel 20 év vezetői karrierem során sokszor próbáltam megérteni
a vállalati külső és belső helyzetet, eseményeket és a saját kétségeimen és a vállalati
helyzetek bizonytalanságán úrrá lenni azáltal, hogy stratégiát alkotunk és azt követjük.
Sajnos sok esetben tapasztaltam azt, hogy magyar KKV szinten definíció szerinti
vállalati stratégiát alkotni a folyamatosan és erőteljesen változó külső – iparági,
üzleti,
szabályozási és financiális – környezetben, ráadásul középvállalati méret sajátságait
is figyelembe véve közel lehetetlen feladat. Nem is a stratégia megalkotása a nehéz,
hanem folyamatosan koherensen és relevánsan tartani és követni is azt. Az utóbbi
évek nemzetközi történéseit elemezve is egyértelmű, hogy cégmérettől függetlenül is
előfordulhatnak olyan események, amelyek nem vártak, nem képezik a stratégiai elemzés
részét, mégis alapvetően hatnak a vállalat működésére és azonnali vezetői döntést
igényelnek (COVID, háborúk vagy a klímaváltozásból eredeztethető környezeti károk).
A szcenárióelemzést nem feltétlenül mint a vállalati stratégiaalkotási alternatívát
vagy
a stratégiaalkotás egyik elemét tekintem, hanem kiváltképpen a csoportos helyzet-
elemző és döntéselőkészítő folyamat által a vezetői bizonytalanság csökkentésének
és
a gyors, agilis vezetői döntéshozatal egyik leghasznosabb módját.
Előadásom során bemutatom a szcenárióelemzéssel támogatott vezetői
döntéshozatal előnyeit és tapasztalatai a magyar KKV területén, emellett néhány valós
példával illusztrálom a vezetői döntések kihívásait, körülményeit, szempontjait és
azok
következményeit.
