„Ez a kötet az irodalom és a politika találkozási pontjaira kíváncsi a 19‒20. századi
magyar irodalomtörténet kontextusában. (…) Hogyan viszonyul a költő és az író a politikához
egy olyan kulturális közösségben, amelynek meglehetősen küzdelmes és sokszor kudarcos
volt az újabb kori politikai története? És hogyan viszonyul a politika – ugyanitt,
ugyanakkor – igencsak veszélyesnek tartott ellenfeléhez, az igazság szószólóihoz,
a költőkhöz, a prófétákhoz? Amikor e kötet lapjain az elmúlt majd kétszáz év irodalomtörténetéből
válogattunk, olyan szerzők kerültek egymás mellé, akik sokszor nagyon másként gondolkodtak
– nemcsak az irodalomról, de a politika kérdéseiről is. Ami mégis folyamatosságot
biztosít kötetünk tanulmányai között, az hőseiknek irodalmi-politikai érzékenysége.”
(Részletek Hörcher Ferenc előszavából)
Kazinczy és a magyar nyelv ügye körüli közéleti csatározások, a népies lírával kacérkodó
Babits, a reálpolitikus Kemény Zsigmond politikai magányossága, Weöres apolitikus
politikai attitűdje – megannyi érdekfeszítő és mai napig tanulságokkal szolgáló téma
és alak bukkan fel a kötetben. Szerzőgárdánk az irodalomtörténész szakma legjavából
verbuválódott, ez garantálja, hogy a téma iránt érdeklődő laikus olvasók és a szakmabeliek
számára is érdekfeszítő írások sorakozzanak a könyv lapjain.
