A Száhel jelentőségének felértékelődése Magyarország számára nem a véletlen műve,
hanem szervesen következik az elmúlt évek magyar kül- és biztonságpolitikájának alakulásából.
Ez egyben illeszkedett az Európa-szerte megfigyelhető tendenciákba, amelyek során
az addigi széttartó és ad hoc jellegű uniós és tagállami szerepvállalás egyre inkább
a Száhelre összpontosult. A földrajzi fókuszváltás emellett koncepcionális átalakulást
is magába foglalt, melynek keretében az addigi egydimenziós feladatokat komplexebb,
kormányzati és nem kormányzati szereplőket és feladatokat is magukba foglaló tervek
váltották fel. A Száhelről az általános és a specifikus magyar tudások is további
bővülést és mélyülést igényelnek, melyhez elengedhetetlen a kormányzat együttműködése
a nemzetközi és az afrikai aktorokkal, egyúttal a hazai és nemzetközi tudományos élet
szereplőivel. A tanulmány kronologikusan tekinti át a magyar Afrika-politika alakulását,
fókuszálva a Száhelnek a magyar kül- és biztonságpolitikában betöltött/betölthető
helyére és szerepére. Az írás számos dokumentumot, médiamegjelenést elemez, amelyet
kiegészítenek releváns szereplőkkel készített interjúk.