A keresztény egyházak gazdaság- és társadalomértelmezésében kiemelt hely jut a Biblia
tanításának. Ebből adódóan a római katolikus és a protestáns felekezetek egyaránt
az emberi méltóság tényéből eredő szabadságra alapozzák a méltányos gazdasági és társadalmi
rend kialakítását. Mindkét felekezet az emberi személy elidegeníthetetlen méltóságából
indul ki, mely isteni teremtettségének következménye. Ez az egyházi tanítások szerint
feljogosítja a szabadságra és képességeinek korlátozásoktól mentes kibontakoztatására.
Míg a római katolikus felfogás a közjó alá rendeli az egyének és közösségek gazdasági
aktivitását, addig a német protestáns egyházak állásfoglalása szerint az egyéni és
szervezeti szabadság biztosítja a közjó érvényesülését.
A római katolikus tanítás a közjó megvalósítását teszi az egyes ember és közösségei
számára kötelezettséggé, s a személyek és a közösségek érdekei ennek alárendeltek.
A protestáns társadalmi tanítás, melynek gazdasági vetülete a szociális piacgazdaság
elméletében és gyakorlatában tekinthető kidolgozottnak, az egyéni szabadság érvényesülését
tekinti meghatározó értéknek.
A szociális piacgazdaságban a szabadságjogok korlátozásoktól mentesen érvényesítendők
a tanulási irány és a foglalkozás megválasztásánál, a vállalkozás és a tulajdonszerzés,
valamint a szerződéskötés és az érdekképviselet területén. Az állami beavatkozások
általában a versenyszabályok meghatározására és érvényesítésére korlátozottak, s lehetőleg
piackonform módon történnek, ugyanakkor ösztönzik és biztosítják az esélyegyenlőséget
és korlátozzák a jelentős jövedelemkülönbségek kialakulását. A közjó elérése ‒ mely
ebben a tanításban is alapvető jelentőségű ‒ csak a szabad személyek és közösségeik
által megvalósított szabadság keretei között létrehozott értékeknek a közösség tagjai
részére történő méltányos elosztásával valósul meg.
Ez a szociális piacgazdasági modell az elmúlt évtizedekben nyugat-európai országokban
meggyőző eredményekre vezetett, s az időről‒időre bekövetkezett válságok leküzdésére
alkalmas volt, bár egyelőre kérdéses, hogy az új évezredben jelentkező ökológiai és
globalizációs kihívásoknak milyen mértékben képes majd megfelelni.
