A bűnügyi vagy elkövetői profilalkotás nemzetközi megjelenítése hosszú időre nyúlik
vissza, mind a gyakorlatban, mind az elméleti-empirikus oldalon. Az első bűnügyi profilok
már az ókorban megjelentek; az 1400-asévek második felében pedig az inkvizíció idején,
a boszorkányperekben szintén találunk olyan írásokat, amelyek a korabeli profilalkotásnak
feleltethetők meg. A 20. század második felétől exponenciálisan nő a profilalkotással
kapcsolatos kutatások száma, és így egyre több alkalmazott profilelemzési eljárást
dolgoznak ki és vezetnek be. A több irányzat egyike a pszichológiai vagy klinikai
profilalkotás, amely az első profilalkotó eljárások egyike – az első sikereket pszichiáterek
és pszichológusok érték el a bűnügyi profilalkotás terén. Ennek ellenére a pszichológiai
profilalkotás módszertanilag a legkevésbé kutatott, módszere kidolgozatlan és empirikusan
kevésbé validált, ami jelentősen visszaveti a pszichológiai profilok gyakorlati alkalmazását.Szakirodalmi
áttekintést mutatok be arról, hogy a pszichológiai vagy klinikai profilalkotás honnan
hová tart, milyen fontosabb mérföldkövek azonosíthatók az eljárás kialakulásában és
elterjedésében.Annak ellenére, hogy a pszichológiai profilalkotás a főbb irányzatok
közül az első, számos hiányosságban szenved. Ennek érdekében célszerű lenne olyan
empirikus kutatások végzése, amelyek validálják az eljárást.
