Háttér: A munkavállaló viszonyulása magához a munkához, valamint a szakmájához és
a szervezetéhez fontos szerepet játszik abban, hogy kitart-e a munkahelye mellett
vagy felmond. Aki elhivatott, vagy a jó munkahelyi kapcsolatokban találja meg a munkája
értelmét, az kevésbé valószínű, hogy kilép a munkahelyéről, mint az, akinek a domináns
munkaorientációja az anyagiak. Számos kutatás rámutatott, hogy a szakmai és szervezeti
elkötelezettség növeli a munkával való elégedettséget, valamint csökkenti a kilépési
szándék erősségét. Cél: Kutatásunkban tanárok mintáján vizsgáljuk a munkaorientáció,
a szakmai elkötelezettség, valamint a szervezeti elkötelezettség és szervezetpolgári
magatartás összefüggését a munkahelyről való kilépési szándékkal az öndeterminációs
elmélet, azaz az alapvető pszichológiai szükségletek munkahelyi kielégülése keretében.
Módszer: Az online kutatásban ( N = 324) vidéki és fővárosi általános és középiskolai
tanárok vettek részt. A változók közötti összefüggéseket egy útmodell segítségével,
valamint szóasszociációk és szakmai remények-félelmek kvalitatív elemzésével vizsgáltuk.
Eredmények: Az eredmények alapján az mondható, hogy kutatásunkban a tanárok mintáján
a legfőbb munkaorientáció az elhivatottság és a társas beágyazottság, melyek az alapvető
pszichológiai szükségletek kielégülése mellett hatással vannak a szakmai és szervezeti
elkötelezettségre. A szakmai elkötelezettség mint legerősebb meghatározó tényező mellett
a szervezeti elkötelezettség is negatív kapcsolatban áll a kilépési szándékkal. A
kvalitatív adatok elemzése megerősíti és ki is bontja ezt az összefüggést: az elhivatottság,
a tanítás öröme, a társas kapcsolatok munkahelyen megtartó erővel bírnak, ugyanakkor
rávilágítanak a pálya rendszerszintű és egyéni nehézségeire, a tanárok anyagi helyzetüktől
és pályaváltástól való félelmeire is.
