Molnár János (1728–1804) jezsuita neveléstani könyvét (Petrovszky Sándor úrhoz Molnár
Jánosnak tizenöt levelei midőn ötet a jó nevelésről való írásra ösztönözné, 1776)
az életműben elhelyezve kitérek a megírás körülményeire, a felhasznált forrásszövegekre,
a szerkezeti és tartalmi jellegzetességekre. Rövid filológiai összevetésként párhuzamba
állítom a nyomtatványt annak fennmaradt kéziratos töredékével. A Molnár által felvázolt
nevelési célok és módszerek mellett ismertetem az ajánlott tantárgyakat, illetve a
lánynevelésre vonatkozó javaslatait. Végezetül az erkölcsi nevelésre fordítom a figyelmet,
amely alapvető fontosságú Molnár pedagógiai művében.
