A magyar jogrendszer az 1990-es évek óta áll az európai uniós jog hatása alatt, és
alkalmazkodik közvetlen és közvetett módokon annak elvárásaihoz. Húsz évvel Magyarország
európai uniós csatlakozása után ismét érdemes mérleget vonni a magyar jogrendszer
európaizációs változásairól. Empirikus jogi módszerekre épülő, a jogrendszer makro-
és mikroszintű változásait egyaránt lefedő elemzésünkben azt vizsgáltuk, hogy a magyar
jogrendszert mennyiben jellemzi az európai uniós jogi kötelezettségek átvétele és
az azoknak való megfelelés a jogi európaizáció folyamatában. A megfelelés mellett
a jogrendszer európai uniós konfliktusait is vizsgáltuk. Különösen arra a kérdésre
kerestünk választ, hogy a konfliktusok – súlyukból és jellegükből eredően – utalhatnak-e
a magyar jogrendszer az uniós joggal fennálló viszonyának alapvető megváltozására.