Vizsgálatunk során több időmetszetben elemeztük a települési szintre adaptált HDI-
(Human Development Index) mutatót, valamint a megelőző időszak belső vándorlási egyenlegeit.
Feltételezésünk, miszerint a jobb életminőségű települések a migráció célterületei,
és hogy az életminőség kedvezőtlenebb alakulása elvándorlást generál, a vizsgálat
során jelentősen árnyaltabbá vált. Az 1910-es időszakban még gyenge fordított összefüggés
mutatható ki a két jelenség között. A szocializmus időszakára megerősödött az összefüggés
a belső vándorlás és a települési HDI értékei között, amely egyre inkább a településhierarchiához
igazodott. A rendszerváltást követően a szuburbanizáció hatása és az azt követő transzformációs
válság miatt vidékre költözők miatt az összefüggés azonban halványodni kezdett. Mindezek
tükrében a belső vándorlási egyenleg szerepe jelentős mértékben változott a dualizmus
kora óta, amely nem mutat egyértelmű összefüggést az életminőséggel, emiatt megkérdőjeleződik
fejlettségi mérőszámként való alkalmazása.
