A közelmúltban az energiaellátást központilag irányított, kimeríthetetlen, olcsó áram-,
gáz-, víz- és hőforrásnak tekintettük. Napjainkban, a gazdasági válságok, a növekvő
számú háborús konfliktusok, a sebezhető globális ellátási láncok, az éghajlatváltozás
korában ez már nem ilyen magától értetődő. Az elmúlt időszak változásainak utóhatásaként
már decentralizált energiatermelésről, energiaközösségekről, mikrohálózatokról, keresletmenedzsmentről
beszélünk.
Az energiaipar még mindig az egyik legnagyobb kibocsátó a világ folyamatosan növekvő
energiaéhségének kielégítéséért folytatott véget nem érő versenyben. Ebben az összefüggésben
mindent megtesz azért, hogy felelősségteljesen viselkedjen, és minden lehetséges –
nem fosszilis és csökkentett kibocsátású – megújuló primer energiaforrást kihasználjon
annak érdekében, hogy csökkentse – vagy legalább szinten tartsa – az üvegházhatású
gázok kibocsátását.
A tanulmányban célunk egy még nem teljes mértékben kiaknázott energiaforrás, a
biogáz lehetséges pozitív hatásainak bemutatása. Egy rövid magyarországi helyzetelemzést
követően áttekintjük a gazdasági, társadalmi, szabályozási környezetben rejlő lehetőségeket,
és a dominánsabb biogázhasználat megvalósíthatóságának előfeltételeit.
A szakirodalomkutatás mellett 12 interjút készítettünk olyan vállalati vezetőkkel
és felsővezetőkkel, akik döntéshozóként, valamint piaci szereplőként is fontos szerepet
játszanak az energia- és pénzügyi szektor területén. A kvalitatív kutatás eredményeit
három fő téma mentén mutatjuk be az „Eredmények” fejezetben.
A kutatásaink alapján elmondható, hogy a biogáz, biometán (szintén nem elektromos
megújuló energia) előállítása támogató szabályozási környezetben jelentősen növekszik,
nemcsak mint energiaszolgáltató, hanem mint hulladékgazdálkodási elem is, és jó pénzügyi,
környezeti és társadalmi eredményeket hozhat a mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások
számára.
