Egy kezelési eljárás hatásosságát és biztonságosságát megfelelően tervezett, randomizált
kontrollált klinikai vizsgálatokkal lehet megbízhatóan igazolni. A stroke (magyarul:
szélütés, gutaütés, agyi érkatasztrófa) kezelési eljárásait elemző vizsgálatok túlnyomó
többsége az ischaemiás típusra irányult, míg a súlyosabb kimenetelű agyállományi vérzésekkel
aránytalanul kevés randomizált vizsgálat foglalkozott. Ezekben a vizsgálatokban a
klinikai végpontokat tekintve 2023-ig nem sikerült statisztikailag szignifikáns hatást
igazolni. Az áttörés 2023-ban történt: egy sebészi és egy konzervatív kezelési stratégiát
elemző vizsgálatban is jobb kimenetelt találtak, mint a kontrollcsoportban. Az agyállományi
vérzések kezelésére irányuló jelenlegi randomizált vizsgálatok területei: a műtéti
kezelés (a vér eltávolítása, dekompresszív craniotomia, különböző műtéti technikák
elemzése); a vérzés mérséklése (vérnyomáscsökkentés, aktivált VII. alvadási faktor,
tranexamsav); a perifokális oedema csökkentése (ozmoterápia, gyulladásgátlók); a vérzés
körüli szövet védelme (neuroprotekció); valamint a szövődmények megelőzése. Külön
csoportot képez a véralvadásgátló kezelés mellett kialakuló agyállományi vérzés utáni
prevenciós teendők vizsgálata. Az agyállományi vérzésekre irányuló korábbi vizsgálatokat
a MEDLINE és a Cochrane-adatbázisok, a jelenleg beteget bevonó randomizált vizsgálatokat
az amerikai ClinicalTrials.gov és az európai clinicaltrialsregister.eu adatbázisok
elemzésével tekintjük át.
