Az előadás fő célja, hogy bemutassa miképp reagálnak a felsőoktatás hallgatói az IKT
eszközök bevonására
a tanórán, illetve javaslatot fogalmazzon meg arra vonatkozóan, hogy milyen oktatáspedagógiai
elemek
szükségesek ahhoz, hogy a flow élmény elérhetővé váljon a felsőoktatásban, s ezzel
bevezetésre kerüljön a
flow-alapú pedagógiai modell (Dominek 2020, 2021a, 2022). „Jelen kutatás a TKP2021-NKTA-51
számú
projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs
Alapból nyújtott
támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.” A
hallgatók flow
állapotának és a tudásának fokozásának céljából a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a
továbbiakban: NKE)
karain egy pilot kutatás van folyamatban, melynek során a kiterjesztett valóság tanórai
alkalmazását
teszteltük osztálytermi kísérlet keretein belül. A kutatás az NKE Honvédelmi és Hadtudományi
Karának
hallgatóinak bevonásával szaknyelvi órákon zajlott a 2022/2023-as tanévben. Ezen időszak
alatt két
alkalommal alkalmaztuk a kiterjesztett valóság szoftvert különböző hallgatói csoportokban,
melyek végén a
Flow Állapot Kérdőívet kértük kitölteni a hallgatókkal, valamint szókincstudásukat
egy saját készítésű
teszttel mértük (pre & post tesztek). A digitális kreatív tartalmú oktatás célja,
hogy a hallgatók a flow
csatornába bekerüljenek és átéljék a flow élményt, melynek során szókincstudásuk is
kimutathatóan
gyarapszik. Feltételezzük, hogy a bevont nyelvtanulási módszereknek köszönhetően a
tanulók digitális és
verbális kommunikációja fejleszthető, a digitális technológia tanórai alkalmazása
pedig pozitívan
befolyásolhatja a tanulók motivációját és a nyelvi készségek fejlődését (Barnucz 2019a;
Barnucz 2019b).
Álláspontunk szerint a digitális tanulási környezet hatására a hallgatók magas flow
állapotba kerülnek, ami
egyrészt magas tanórai motivációt eredményez, másrészt pozitív hatással van a szaknyelvi
terminusok
elsajátítására és digitális kompetenciájának fejlesztésére. A hallgatók válaszaiból
kiderülhet, hogy
intenzívebb igény van a szituatív és konstruktív tanulási felfogás kialakítására,
ugyanakkor arra is, hogyan
lehet elérni a flow állapotát (Nahalka 1997; Sharma és Gupta 2016).
