Az internet világát – elsősorban a megjelenését, majd használatának széles társadalmi
rétegek számára való elérhetővé válását követően – a szakirodalom előszeretettel hasonlította
az amerikai határvidékhez, azaz a vadnyugathoz. A vadnyugat törvényektől és központi
kormányzattól mentes világából hosszú és rögös út vezetett a biztonságos és együttélésre
alkalmas környezet megteremtéséig.
Az elmúlt évtizedekben, ahogyan annak idején az amerikai határvidéket, az internetet
is elérte a jogi szabályozás, az állami hatóságok és a központi kormányzat. A gazdasági,
társadalmi és politikai értelemben egyaránt kiemelkedő lehetőségeket, de egyúttal
kockázatokat is magában hordozó internetes világ mind az emberiség folyamatos fejlődésre,
mind a biztonságos és kiszámítható környezet megteremtésére irányuló igénye okán egyre
szélesebb körben került a szabályozás és általában véve a kormányzatok célkeresztjébe.
Ahogyan az internetes platformok áthatják a felhasználók mindennapi életét, úgy a
szabályozás is egyre szélesebb körben volt kénytelen reagálni a digitális világ okozta
kihívásokra. Az európai uniós jogalkotó 2022-ben fogadta el mérföldkőnek számító rendeleteit
a digitális szolgáltatásokról, valamint a digitális piacokról, amelyek idén váltak
egészében alkalmazhatóvá.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a hazai média- és hírközlési piac, valamint
az online platformok felett felügyeleti jogkört gyakorló szabályozó szervként még
a rendeletek elfogadását megelőzően átfogó kutatást indított, felkészülve a hazai
szabályozást és általában a jogalkotást és jogalkalmazást érintő várható jövőbeli
kihívásokra. E kötetben az elkészült tanulmányok egy részét közöljük, alapjogi, fogyasztóvédelmi,
közigazgatási, verseny- és magánjogi kérdéseket is vizsgálva.
