A sekély Pátkai-tározó ökológiai állapotváltozásainak nyomon követése az üledék árvaszúnyog-fauna (Diptera: Chironomidae) vizsgálata alapján

Tombor, E [Tombor, Eszter (Hidrobiológia), szerző] Környezettudományi Doktori Iskola (ELTE / TTK); Korponai, J [Korponai, János (Hidroökológia, hi...), szerző] Vízellátási és Csatornázási Tanszék (NKE / VTK); Szabó, Z [Szabó, Zoltán (Hidrobiológia), szerző] Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék (ELTE / TTK / Frt_K); Szalai, Z [Szalai, Zoltán (Természetföldrajz), szerző] Természetföldrajzi Osztály (HRN CSFK / FTI); Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék (ELTE / TTK / Frt_K); Kóbor, I; Magyari, E [Magyari, Enikő Katalin (Palinológia), szerző] MTA-MTM Paleontológiai Kutatócsoport (ELTE / TTK); Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék (ELTE / TTK / Frt_K)

Magyar nyelvű Szakcikk (Folyóiratcikk) Tudományos
Megjelent: HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 0018-1323 2939-8495 104 (3) pp. 18-29 2024
  • IV. Agrártudományok Osztálya: A
  • X. Földtudományok Osztálya: A
Azonosítók
Támogatások:
  • ÉMNL(RRF-2.3.1-21-2022-00014) Támogató: NKFIH
Szakterületek:
  • Ökológia (elméleti és kísérleti, populáció, faj és közösségek szinten)
  • Vízi biológia, hidrobiológia
A Pátkai-tározót 1975-ben alakították ki a Velencei-tó vízellátásának szabályozására, de másodlagosan horgász-, illetve jóléti tóként is hasznosítják. A vízminőség a 90-es évektől drasztikusan leromlott valószínűsíthetően a mederkotrások elmaradása és a horgászok által vízbe szórt etetőanyag miatt, ezért a tározó csak korlátozottan alkalmas a Velencei-tó vízpótlására. Az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium anyagi támogatásával megvalósuló projekt (RRF-2.3.1.-21-2022-00014) keretén belül a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG) vízminőség javítását és algavirágzások visszaszorítását célzó terveinek megalkotásához szeretnénk hozzájárulni a tározóból vett rövid (54 cm) üledékfurat árvaszúnyog-faunájának vizsgálatával. A fauna nagy felbontású vizsgálatával feltárhatjuk a vízminőség időbeli alakulását és a tározó életének eddigi állomásait (leeresztés, algavirágzások). Az elemzés során mértük az üledék a-klorofill tartalmát (SPDU) és egyéb geokémiai változóit (TOC: összes szerves széntartalom, TbN: összes kötött nitrogéntartalom, C/N arány) is. A tározó árvaszúnyog-közösségének időbeli alakulását vizsgálva 3 zónát tudtunk elkülöníteni: a legalsó zóna faunája a tározó 1992-es leeresztésével és 1994-es visszatöltésével járó jelentős vízszintváltozásokat jelzi; a középső zónát jó oxigénellátottságot, de már mezotróf-eutróf viszonyokat jelző taxonok jellemzik; a legfelső zónát az oxigénhiányos állapotot és az eutróf-hipertróf közeget toleráló taxonok uralják. A futtatott főkomponens-analízis (PCA) egyes tengelye mentén a fajok trofitási tolerancia és oxigénigény alapján is elváltak. A vizsgált geokémiai változók közül a TOC, a TbN és az SPDU növekvő tendenciájú változása planktonikus eutrofizálódást jelezhet, amit a területileg illetékes vízügyi igazgatóság vízminőség-feltáró vizsgálatai is kimutattak. Eredményeink alapján a fauna átalakulásának fontos befolyásolói a különböző eredetű tápanyagdúsulások és a tározó 1992-es leeresztése. A Víz Keretirányelv alapján is jó minősítésű víz kiemelt fontosságú a tározóban, hiszen nemzetközi szinten is fontos nagytavunk, a Velencei-tó vízpótlásának szükségessége az elmúlt években szinte kivétel nélkül felmerült. Az árvaszúnyog-fauna összetétele alapján a vízminőség javítása feltétlen indokolt, mely a horgászat ésszerű keretek közt tartásával, a meder kotrásával, valamint a befolyó Császár-víz vízhozamának növelésével érhető el.
Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
2025-07-19 11:05