(ÚNKP-23-4-II) Támogató: Innovációs és Technológiai Minisztérium
Szakterületek:
Környezettudomány
A klímaváltozás kihívásainak és alkalmazkodási lehetőségeinek elemzésekor a
klímaaggodalmak és a környezetbarát viselkedés kapcsolatának kérdésköre is gyakran
felvetődik. A 2020-ban kitört COVID-19 világjárvány elterelte az emberek figyelmét
a
klímaváltozásról, így a lakosság klímaaggodalmainak feltárása nagyon fontossá vált
ebben az
időszakban. Kutatásunkban mintaterületként egy kelet-közép-európai várost, Magyarország
második legnépesebb települését, Debrecent, Hajdú-Bihar vármegyeszékhelyét választottuk.
Munkánk során kérdőíves felmérést végeztünk 2020-ban a lakosok körében (N=200).
Tanulmányunk fő célja a klímaaggodalmak és a környezetbarát viselkedés kapcsolatának
vizsgálata és feltárása volt. A klímaaggodalom, a környezetbarát viselkedés és a kiválasztott
prediktorok közötti kapcsolat szorosságát, erősségét és intenzitását korrelációelemzéssel
vizsgáltuk, a regresszióelemzés a kiválasztott változók hatását és kapcsolatát vizsgálta.
Kimutattuk, hogy a lakosok Klímaaggodalom Indexe (KAI) és Környezetbarát Viselkedés
Indexe (KVI) magas. Kutatásunkban a korrelációelemzés egyik legfontosabb eredménye,
hogy
a KAI és KVI között egyáltalán nem találtunk szignifikáns kapcsolatot, tehát a kettő
nem
függött össze mintánkban. Másik fontos eredményük, hogy a KVI és a Kockázatérzékelés
Indexek (KI) között sem mutatható ki szignifikáns kapcsolat, ugyanakkor a KAI és a
KI között
szignifikánsan pozitív irányú, közepes erősségű kapcsolatot fedeztünk fel. A többváltozós
lineáris regresszióelemzésekben a demográfiai faktorok csak enyhén mérsékelték a változók
hatását a KAI-ra és KVI-re. Eredményeink alátámasztják azokat a tanulmányokat, amelyek
szerint az egyének klímaaggodalma nem vezet következetesen környezetbarát magatartáshoz.