A nagyvárosokban tapasztalható lakhatási kihívások, mint a lakáshiány, a megfizethetetlen
lakások vagy az egyfős háztartások arányának növekedése számos problémát vetnek fel
a városfejlesztés, így az építészet terén is. A kihívások megoldása új lakásmodellek
és tervezési elvek felé fordítja a tervezőket, a városvezetőket, a fejlesztőket és
a felhasználókat egyaránt. A számtalan irány közül a közösségközpontú megoldások felé
való elmozdulás várhatóan egyre intenzívebbé válik. [1] De mit is jelent a téralakítás
szempontjából egy közösségi lakóház tervezése? A választ a nagyvárosi kortárs cohousing
modell téralakítási jellemzőiben keressük, hiszen a legváltozatosabb közösségi megoldásokat
alkalmazzák.