Ha súlyos nyaki gerincvelő-sérülést vagy súlyos nyaki csigolyatörést, subluxatiót
vagy luxatiót igazolunk, akkor 20–40%-ban arteria vertebralis dissectio vagy okklúzió
áll fenn. Ez lehet tünetmentes, de okozhat a nyaki myelon- és nyaki ideggyöktünetek
mellett további neurológiai károsodásokat is. Az arteria vertebralis dissectio kialakulhat
direkt sérülés által, szúrásos vagy lőtt sérülések esetén. Indirekt arteria vertebralis
dissectio jöhet létre nyaki csigolya-subluxatióval, luxatióval vagy komplex csigolyatöréssel
egy időben. CTangiográfia az elsőként választandó vizsgálóeljárás. Számos esetben
digitális szubsztrakciós angiográfia vizsgálatnak, illetve szükség esetén neurointervenciós
beavatkozásnak kell megelőznie a nyílt idegsebészeti műtétet. Közleményünkben első
betegünknél a C.VI. csigolya teljes luxálódása okozta az egyoldali arteria vertebralis
kétszegmensnyi dissectiós elzáródását, míg második betegünknél szúrásos sérülés okozott
direkt arteria vertebralis kompressziót és dissectiót. Az arteria vertebralis elzáródása
egyik esetben sem okozott neurológiai tüneteket. Mindkét esetünkben az arteria vertebralis
sérülésének magasságában szülőérelzárást végeztünk az idegsebészeti műtét előtt.
