Hétköznapjaink egyik legtöbbször felmerülő kérdése az oktatásban fellelhető pedagógushiány,
illetve a pedagógusok körüli konfliktushelyzetek. Ezek nyomán, sajnos eljutottunk
egy olyan szintre, amelyben előfordul, hogy köznevelési intézményekben pl. adott természettudományos
területen oktató tanárból egy van, vagy egyáltalán nincs is. Így a diákok bizonyos
esetekben nem jutnak megfelelő oktatáshoz. Az idősebb, visszafoglalkoztatott tanár
kollégák körében előfordul, hogy sokszor nem találják a közös nyelvet a mai generációval,
illetve az IKT eszközök használatáról nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel, ami
szintén a tanórák minőségének rovására mehet. Pedig akár gimnáziumi, akár szakoktatási
szempontból nézve borzasztóan fontos szerepet tölt be az előképzettség mind a továbbtanulási,
mind a szakma kitanulási aspektusából nézve. Gondolhatunk itt mérnökökre, hídépítőkre,
orvosokra vagy hegesztőre. Ahogy mondani szokták: „jó alap nélkül nem fog felépülni
a ház”. Dolgozatom célja az árnyékoktatási tevékenység, illetve annak elméleti alapjainak
bemutatása, kutatás tartalomelemzése során. Kutatásom nem csak hazai, hanem nemzetközi
területeken is vizsgálódik, többek között Kínában, Dél-Koreában vagy éppen a skandináv
térségben. Továbbá bemutatom az árnyékoktatás kutatásának első két évtizedét, valamint
izgalmas kérdéséket is nyitva hagyok az olvasó számára.
