A TANULMÁNY CÉLJA
A nemzetközi szakirodalomban számos helyen azonosítható egyfajta aggodalom a munkaerőpiacra
belépő fiatal munkavállalók feladatokhoz való hozzáállásával kapcsolatban. Kutatásunkkal
azt kívánjuk feltárni, hogy a munkával kapcsolatban kialakuló attitűd a magyar munkavállalók
körében mennyire különül el élesen a fiatalok és az idősebbek korcsoportja között,
valamint melyek azok a legfontosabb magyarázó változók, amelyek hatással lehetnek
a magas vagy az alacsony szintű munkamorálhoz.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Kérdőíves felmérésünk során 150 olyan munkavállalót kérdeztünk meg, akik életkor szerinti
csoportosításban statisztikailag jól mérhető homogén csoportokat alkotnak. Likert-skálán
mért kevert állításokkal vizsgáltuk a munkához kapcsolódó – modellünk szerinti – közvetlen
faktorokokat: elégedettség, javadalmazás, elkötelezettség, munkakörülmények. A kutatási
kérdések vizsgálatához és a hipotézisek teszteléséhez többváltozós statisztikai eljárásokat,
korrespondencia-elemzést alkalmaztunk.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A mintánkon elvégzett számítások alapján nem mutatható ki az egyes korcsoportok között
feltételezett munkaattitűdbeli eltérés. Nem igaz tehát az a sztereotípia, miszerint
a fiatalok rosszabb munkamorállal rendelkeznének, hiszen a fiatalabb és idősebb korcsoportok
között nem azonosítható szignifikáns eltérés e tekintetben. A munkához való hozzáállást
elsősorban a munkával való elégedettség befolyásolja, amelyet az elkötelezettség,
a bérezés és a munkakörülmények követnek.
GYAKORLATI JAVASLATOKA gyakorlati szakembereknek, vezetőknek és HR szakértőknek fontos
lenne azt kommunikálni az idősebb alkalmazottak felé, hogy ne motiválatlan, érdektelen
kollégaként tekintsenek a munkaerőpiacra belépő fiatalokra, hanem olyan partnerre,
akikkel érdemes együtt dolgozni, hiszen közöttük is számottevően akadnak olyan jó
hozzáállással rendelkezők, mint az idősebb korosztályban. A magyar munkaerőpiacon
(részben demográfiai okokból) kiélesedő generációs súrlódások és konfliktusok egyik
eredője a fiatalokról és az idősekről élő – gyakran hibás – gondolkodásmódban gyökerezik.
Ezeket érdemes képzések, tréningek, kommunikáció, tájékoztatás révén, valamint alapvető
értékek formálása útján tisztázni.
