A magyar felsőoktatásban megjelenő külföldi hallgatók néhány jellemzője

Teperics, Károly [Teperics, Károly (Társadalomföldrajz), szerző] Földtudományi Intézet (DE / TTK); Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (DE / TTK / FoldtI); Márton, Sándor [Márton, Sándor József (alkalmazott stati...), szerző] Politikatudományi és Szociológiai Intézet (DE / BTK); Czimre, Klára [Czimre, Klára (Társadalomföldrajz), szerző] Földtudományi Intézet (DE / TTK); Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (DE / TTK / FoldtI)

Magyar nyelvű Szaktanulmány (Könyvrészlet) Tudományos
    Azonosítók
    • MTMT: 35117054
    A globalizáció világgazdaság közegében felértékelődött a tudás szerepe. A tudás alapú társadalomban a tudástranszfer egyik legfontosabb lehetősége a nemzetközi tanulmányi célú migráció. A rendszerváltásokat követően Kelet-Közép-Európa (így Magyarország) felsőoktatási intézményei is bekapcsolódtak a nemzetköziesítésbe. Jelen tanulmány célja egy helyzetfeltárás, statisztikai adatok idősoros elemzésével ennek a folyamatnak az ezredforduló utáni állapotát tekintettük át. Felhasznált részletes adataink a FIR OSAP adatbázison alapulnak, amit 2021-re vonatkozóan a KSH adataival egészítettünk ki. Elemzéseinket a MapInfo 16.0 szoftver segítségével térképeken jelenítettük meg. Vizsgáltuk a dinamikusan emelkedő külföldi hallgatói létszámokat, külön kiemelve közülük a határon túli magyarok (konstans) és a legnagyobb küldő országok (Németország, Kína) egyre növekvő szerepét. Rámutattunk a területi diverzifikáció kiterjedésének jelenségére. A képzési területek választásának elemzésével az orvos-egészségügyi, gazdasági és műszaki területeket tudtuk a magyar felsőoktatás oktatási piacon versenyképes ágaiként beazonosítani. A közülük kiemelkedő aránnyal rendelkező általános orvosképzést, ezen belül a Debreceni Egyetem sajátos szerepét külön elemeztük.
    Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
    2026-02-11 07:27