A modern korban egyre gyakoribb az előrehelyezett fejtartás (forward head posture
– FHP) előfordulása. A dominánsan sagittalis síkban mutatkozó helytelen tartás
izomegyensúly felboruláshoz, fájdalmakhoz és következményes mozgásszervi károsodásokhoz
vezethet az adott régióban. A kutatás célja ezen jelenség vizsgálata és a fizioterápia
jelentőségének igazolása. A vizsgálat 38 fő bevonásával zajlott (24 nő; átlagéletkor
21,93 ±2,19 év). A felmérés során a résztvevők fájdalmukat 0-10-es numerikus
skálán jelölték, a fizikális mérési egység inspectio és palpatio után falocciput
távolság meghatározást, izom maximális megnyújthatósági vizsgálatot, valamint
fotóelemzés alapú craniovertebralis-, váll- és fej-dőlés szög mérést tartalmazott.
Az eredmények az átlag 5,29 ±2,16 fájdalomérték mellett a fej (34%) és a vállak (61%)
előrehelyezettségét mutatták a résztvevőknél, továbbá közepes súlyossági kategóriába
sorolható fal-occiput távolságot és a nyaki extensorok, a m. sternocleidomastoideus,
a m. levator scapulae és a m. trapezius felső rostok nyújthatóságának csökkenését
(61%) jelezték. A résztvevők többségénél mutatkoznak a testtartási problémák jelei
igazolva a helyes testtartás ismertetésének, a tartás korrekciójának és a célzott
mobilizáló, erősítő és nyújtó gyakorlatsorok alkalmazásának relevanciáját. A vizsgálati
módszerek alátámasztották a tartási szögek mérésének alkalmazhatóságát.
