A politikai kötelezettségek problémája a politikaelmélet klasszikus témái közé tartozik.
Az egyén szabadsága és az állam autoritása közötti feszültség máig nem hagyja nyugodni
a politikaelmélet művelőit. Amellett, hogy valamennyi elméletnek meg kell küzdenie
sajátos belső nehézségeivel, válaszolniuk kell a filozófiai anarchisták által megfogalmazott
kihívásokra, amelyek arra irányulnak, hogy rámutassanak, az államnak való engedelmeskedést
igazolni igyekvő elméletek mind sikertelenek. A tanulmány azt vizsgálja, a politikai
kötelezettségek mely megközelítése képes magyarázni azoknak a felmerülő kötelezettségeit
is, akik nem tagjai a politikai közösségnek, valamint hogyan válhatnak ezek a személyek
kötelezetté. Ez a kérdésfeltevés marginális a téma szakirodalmában, mivel a politikai
filozófia jellemzően az állam és az állampolgár viszonyában igyekszik megragadni a
politikai kötelezettségekhez hasonló kérdéseket. Ez az egyszerűsítés kényelmes lehet
az érvelés szempontjából, ugyanakkor a valódi társadalmi viszonyainkat tekintve egyáltalán
nem tűnik megkerülhetetlennek az a kétségívül nem könnyű kérdés, hogy mit tudunk a
közösségben tagságot nem élvezők politikai kötelezettségeiről. A tanulmány kétféleképp
igyekszik hozzájárulni a politikai kötelezettségek irodalmához. Egyrészről a politikai
kötelezettség elméleteit egy új módon, a politikai közösség modellje alapján osztályozza,
másrészt rámutat, mely megközelítések a legalkalmasabbak a nem állampolgárok politikai
kötelezettségeinek magyarázatára.
