(TKP2021-NKTA-21) Támogató: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
A kutatás célja a környezetvédelemmel kapcsolatos stratégiák és az azokhoz kapcsolódó
controlling eszközök feltér-képezése, valamint a köztük lévő kapcsolatok azonosítása
a magyarországi telephellyel és legnagyobb alkalmazotti létszámmal rendelkező vállalatok
körében. A kutatási kérdések megválaszolására kérdőíves megkérdezés módszerével került
sor. A vállalati stratégiák osztályozására a klaszterelemzés módszerét alkalmazták
a szerzők, melynek során 146 vállalkozást soroltak az azonosított három stratégia
klaszterbe: az Élenjárók, az Ébredezők és a Lemaradók klaszterébe. A szerzők ezt követően
21 controlling eszköz alkalmazását vizsgálták a mintában, mely eszközöket négy csoportra
osztottak: stratégiai, adminisztratív, módszertani és gazdasági jellegű eszközökre.
Ezek közül a gazdasági és a stratégiai jellegű módszerek bizonyultak legelterjedtebbnek
a mintában. A szerzők ezután a kereszttábla elemzés módszerével megvizsgálták, hogy
van-e statisztikailag igazolható kapcsolat a környezeti stratégia klaszterekbe való
tartozás és az egyes controlling eszközök alkalmazása között. Az eredmények elemzése
során szignifikáns, de gyenge illetve közepes kapcsolatokat sikerült kimutatni. A
vizsgált környezeti controlling eszközök közül a környezeti stratégia klaszterekbe
való tartozással a legszorosabb kapcsolatot a Cramer's V és a kontingencia együttható
szerint a következők mutatják: Beruházások értékelése (a gazdasági és környezeti értékelés
integrálása); A környezeti stratégiák gazdaságosságának vizsgálata; Környezetvédelmi
célok kidolgozása és integrálásuk a stratégiába; Környezetvédelmi képzési program
működtetése az alkalmazottak számára. A robusztus lambda mutató szerint A környezeti
stratégiák gazdaságosságának vizsgálatával; Környezeti sikertényezők azonosításával
(KPI-k, kulcs teljesítménymutatók); és az ökomérlegek használatával sikerült szignifikáns
kapcsolatot kimutatni.