Bevezetés
Korábban kimutattuk, hogy COVID-19 védőoltásként alkalmazott LNP-mRNS vakcinák sertés
komplement-aktivációval kapcsolatos pszeudoallergiás (CARPA) modellben - humán adáshoz
hasonló - korai hiperszenzitivitási reakcióhoz vezetnek. A jelenlegi vizsgálatban
a fentiek mellett az
LNP-mRNS vakcinák korai és késői proinflammatorikus mellékhatásait teszteltük.
Anyag és módszer
Kísérleteinkben a Pfizer SARS-CoV-2 elleni monovalens Comirnaty (CMT) és a bivalens
Comirnaty/Omikron vakcinát altatott sertéseknek (n=10) 5x humán dózisban, 3-szori
ismétléssel i.v.
adtuk. Ezen kívül pegilált üres liposzóma (doxebo) előkezelés immunogén hatását, valamint
az
ismételt vakcinaadás általi tachyphylaxis (saját-tolerancia) kialakulását is vizsgáltuk.
A
vakcinabeadások előtt és után vérmintákat vettünk, melyekből perifériás mononukleáris
sejteket
(PBMC) izoláltunk. A kísérletek végén több szervből (pl. szív, vese, máj, lép, agy)
szövetmintákat
vettünk. A PBMC-ben, ill. a szövetekben a vakcinabeadást követő gyulladásos citokinek
és a
tüskefehérje (SP) expresszióját az őket kódoló mRNS szekvenciák qPCR módszerrel történő
kimutatása alapján elemeztük. A paraméterek változását akut és krónikus (6-8 hét)
kísérletekben
(n=6) is követtük.
Eredmények
Az akut pszeudoallergiás reakció létrejöttét mindkét vakcina adásakor a sertés CARPA
modell több
(pl. hemodinamikai, hematológiai) markere jelezte. Doxebo előkezelés az anaphylaxiás
sokk
gyakoriságát növelte. Ismételt CMT adáskor esetenként tachypylaxist láttunk, a többi
állatban
mindhárom vakcinabeadás CARPA reakciót váltott ki. CMT adása PBMC-ben már a 15. percben
gyulladásos citokinek mRNS expresszióját indukálta. Az mRNS szintek időbeli változása
követte a
3-szori vakcinabeadást, és a kísérlet végén (6 óránál) volt a legmagasabb. CMT adása
emellett a
PBMC-ben tüskefehérje (SP1) mRNS expresszióhoz vezetett, ami 6 óra után a szívből,
veséből,
májból, lépből és az agyból vett szövetminták egy részében is kimutatható volt. Krónikus
kísérleteinkben CMT adása után akár 2 hónappal az állatok szívében és veséjében kismértékű,
de
egyértelmű SP1 mRNS expressziót találtunk. Egyes állatokban immunfestéssel SP1-pozitív
vesetubulusokat is kimutattunk.
Következtetés
Eredményeink szerint monovalens és bivalens CMT vakcina is pszeudolallergiás reakciót
váltott ki.
Emellett PBMC-ben a vakcinabeadás után pár perccel, a szövetmintákban 6 óra múlva
citokin, ill.
SP mRNS expressziót láttunk, ami akár 2 hónap után is fennállt. Ezáltal sertéseken
a CMT adást
kísérő gyulladásos mellékhatásokat sikeresen tudtuk modellezni.
