A Scimagojr idén is közzétette a 2023-as, több mint 28 ezer folyóiratot tartalmazó
listáját. A folyóiratok közel felét nyugat-európai kiadók jelentetik meg. A magyar
kiadású, indexált folyóiratok száma 106 darab volt a Scimagojr szerint, amelyeket
39 különböző kiadó adott ki. Ezek közül a legtöbb lapot az Akadémiai Kiadó – 47 félét
- jelentetett meg. A magyar kiadójú lapok 129 darab tudománykategóriát érintenek.
Ezek közül a leggyakoribb kategóriák a Kulturális tanulmányok (Cultural Studies) 11
folyóiratnál, a Nyelvészet és a Nyelv (Linguistics and Language) 10-nél és a Történelem
(History) 8 folyóiratnál. A megvizsgált hazai folyóiratok közül 71 lapnál javult vagy
nem változott, 35 esetén pedig romlott az SJR-érték – ami meghatározza egyes lapok
Q besorolását - 2022-ről 2023-ra. Magyarország, a visegrádi országok közül lakosságához
viszonyítva a legkevesebb hazai folyóiratot adja ki. A magyar bölcsész- és társadalomtudományokkal
foglalkozó folyóiratok kis hányada van jelen a Scopus indexelő adatbázisában, egyrészt
a technikai minőségbiztosítási protokoll, másrészt a DOI-azonosító hiánya miatt. A
tanulmányban megvizsgáljuk a folyóiratok Q (kvartilis) besorolás változását 2023-ban.
Norvégia és Kína is negatív listát készített azokról a lapokról, amelyekben túl magas
a hazai szerzők aránya. A hazai kiadású lapok közül 70%-nál hazai, 30%-nál nemzetközi
szervezet a leggyakoribb publikáló intézmény. A hazai kiadású lapokban egyre több
magyar szerző publikál, ami kérdéseket vet fel a nemzetközi diszkurzusban való részvétel
tekintetében.