A tanulmány összefoglalja a kreatív-kulturális gazdaság, illetve a kreatív osztály
kurrens szakirodalmát, illetve helyzetképet nyújt a budapesti kulturális gazdaság
fejlődéséről, különös tekintettel a Bartók-negyedben zajló folyamatokra. A terület
napjaink egyik legizgalmasabb „városi laboratóriuma”, hiszen a helyi önkormányzat
és az aktív civil társadalom kooperációján keresztül betekintést nyerhetünk abba,
hogyan kell menedzselni egy olyan városrészt, amely Budapest-szerte közkedvelt kulturális
központ, és vonzereje bőven túlmutat a kerület keretein, anélkül, hogy ez az élhető
környezet rovására menne. A szakirodalmi áttekintésben az elmélet gyökereitől, a Los
Angeles-i Iskolától kezdve végighaladok a kritikus pontokon, Allen J. Scott és Richard
Florida munkáin át egészen Egedy Tamás kurrens vizsgálatáig – ezt követően pedig rátérek
a Bartók-negyedben végzett empirikus kutatás részletezésére. A tanulmányban az emberközpontú
városfejlesztés és a részvételiség eszméjére támaszkodom, amelyekkel megteremthető
a civil társadalom becsatornázása a városfejlesztésbe, illetve visszaszoríthatók a
globális kultúra uniformizáló hatásai, előnyben részesítve ezzel a helyi közösségeket.
A cikk a Bartók-negyed példáján keresztül nyújt betekintést abba, hogyan lehet egy
kulturális városnegyedet létrehozni és fenntarthatóan menedzselni. A legfontosabb
tanulság, hogy a külső és belső körülmények, a felülről érkező elképzelések és az
alulról szerveződő civil tevékenység egymástól elválaszthatatlan elemek – ennek értelmében
nincs egyetlen megoldás, helyette van sok apró intézkedés, amelyek együttesen determinálják
a sikert, és ezáltal a fenntartható, értékes és reziliens városnegyedet.
