Napjainkban a gépépítés területén egyre inkább elterjedőben vannak a különböző
keresztmetszetű gépépítő alumínium profilok. Változatos szerelhetőségüknek és
felhasználásuknak köszönhetően előszeretettel alkalmazzák őket az ipari területeken,
mint pl.:
gépvázak, különböző tartók, állványok vagy komplett keretrendszerek építőelemeiként.
A profilok forgalmazásával foglalkozó gyártók sok esetben megadják termékeik maximális
teherbíró képességének adatait, mint pl.: csavarodás, lehajlás, stb., de az egymáshoz
csatlakoztatott profilok és összekötő gépelemek terhelhetőségére vonatkozóan a
szakirodalomban nincsenek erre vonatkozó adatok.
Kutatási tématerületem a gépépítő alumínium profilok terhelhetőségének vizsgálata.
A profilok egymáshoz csatlakoztatása történhet a profilok hornyain, illetve centrál
furatain
keresztül. Utóbbi esetben a furatban kialakított menetes rész terhelhetőségét vizsgáltam
oly
módon, hogy egy menetes gépelemet adott mélységig csatlakoztattam a furatba és azt
tengelyirányú húzásnak kitéve megpróbáltam eltávolítani a profilból. A húzáshoz tartozó
legnagyobb erőt, ami a menetes rész elszakadásához tartozott, több különböző keresztmetszetű
és méretű alumínium profilon is megvizsgáltam.
Természetesen a terhelőerő függ attól, hogy milyen mélyen röhzítettem a menetes gépelemeket
(pl.: csavarokat, menetes szárakat, géplábakat, stb.) a furatba, ezért a csavarszár
a menet
névleges átmérőjének 1x-es, 1,5-es, 2x-es, 2,5x-es és 3x-os mélységéig csatlakozott
a centrál
furatban.
A szakirodalomban megtalálható szilárdsági számításoknak megfelelően előzőleg végeztem
számításokat a maximális terhelhetőségre vonatkozóan. A centrál furatban a menet
igénybevétele hajlítás és nyírás, vagyis összetett igénybevételre ellenőriztem ezt
a részt. Ahhoz
hogy a vizsgálati módszert még hitelesebbé tegyem, ezért egy szakítógépen is valós
próbatesteken elvégeztem a korábban felvázolt szakítóvizsgálatot. Az így kapott adatokat
táblázatban összesítettem, amelyben jól látszik az egyes gyártók profiljai közötti
különbség,
illetve az is, hogy a centrál furatban kialakított menetes rész kialakítására szolgáló
menetvágási
és menetformázási technológia között is különbség fedezhető fel.
A konferencia előadásomban kívánom bemutatni a számított és a valóságban mért
eredményeket, valamint, hogy ezek az eredmények mennyire korrelálnak egymással.
