A jelenleg zajló országos tarifareform alapvetően rendezi át a hazai helyközi személyszállítási
piac hozzáférhetőségét a társadalom szinte valamennyi potenciális utasa számára. Jelen
cikk, a folyamatban lévő átalakítást megelőzően, országos léptékben utoljára 2016
őszén végzett célforgalmi honnan-hová utaskikérdezés eredményei alapján, a belföldi
távolsági (100 km-en felüli) oktatási célú utazási szokásokat vizsgálja. A szakirodalom
áttekintését követően empirikus vizsgálatban tárja fel az eddigiekhez képest újszerű
összefüggéseket az oktatási célú utazások, a településhierarchia relációk és a kikérdezett
utazási szokásjellemzők (gyakoriság, távolság, kedvezmény szint, ráhordó járművek
száma, életkor) alapján. Az oktatási célú utazásokat első lépésben az utazási szokásjellemzőket
értékeltem az adatok jellegétől függően parametrikus varianciaanalízis (one-way ANOVA)
és a Tukey-féle HSD post hoc teszttel, vagy nemparametrikus Kruskal–Wallis-próbával,
Dunn-féle post hoc teszttel, Bonferroni-korrekcióval. Második lépésben agglomeratív
hierachikus klaszterezés, euklideszi távolság, Ward-módszer kombináció segítségével
meghatároztam és jellemeztem az egyes belföldi távolsági (>100 km) oktatási célú utazó
szegmenseket. A statisztikai értékeléseket az XLSTAT (ver 2023.3.1.1416) programmal
végeztem. A megállapítások hozzájárulnak a szakpolitika formálói számára megalapozott
és azok az utazóközönség utazási szokásait kedvező irányban befolyásoló döntések meghozatalához.
