A tanulmány gondolatmenete két szálon fut, ahogy a kettős címe is utal rá. Az egyik
szál az illokúciós aktusok természetének, illetőleg a mondattípusokhoz fűződő kapcsolatának
az áttekintéséből indul ki. Az előbbi területen Searle funkcionalistának/pszichologistának
nevezhető szempontrendszerét helyeztük figyelmünk középpontjába (illokúciós cél/erő,
perlokúciós hatás, világ–szó illesztési irány, kifejezett pszichológiai állapotok).
Az utóbbi területet, ahol nyelvtipológiai és logikai–szemantikai szempontok mentén
alakult ki a mondattipizálási és pragmatikai kategóriák rendszere, azzal jellemezhetjük,
hogy a nyelvi forma szolgál a rendszerépítés kiindulópontjául. A másik szálon bemutatunk
egy, a formális irányzatban gyökeredző, ℜeALIS nevű pragmaszemantikai megközelítést.
A két szál ott fut össze, hogy azt állítjuk: a ℜeALIS – élethossziglani elmereprezentációvá
kiteljesedő dinamikus megközelítéséből adódóan – kézenfekvően kínálja a pszichologista/funkcionalista
megközelítés eredményeinek maradéktalan integrálását, miközben számot ad a funkcionalista
beszédaktustípusok és a formalista mondattípusok kapcsolatrendszeréről.
/
The paper follows two intertwined threads of thoughts, as suggested by its double
title. One thread starts from an overview of the nature of illocutionary acts and
their relation to sentence types. In the former area Searle’s functionalist/psychologist
approach is considered (illocutionary point/force, perlocutionary effect, direction
of fit between worlds and words, psychological states expressed). As for the latter
area, in the literature, the classification of sentence types and pragmatic categories
have been formulated based on language-typological and logical-semantics criteria;
in these approaches, linguistic forms serve as the basis for system architecture.
The other thread concerns the presentation of a framework called ℜeALIS, which can
be characterized by its roots in the formal (pragma-)semantics tradition but its extendibility
to a lifelong mind representation based on its dynamic character. The two threads
will meet when claiming that ℜeALIS can plausibly integrate the results of the psychologist/functionalist
approach while accounting for the inadequate relation between the functionalist system
of speech act types and the formalist system of (traditional) sentence types.
