A történelemben sok jogintézménynek az alakulása érdekes: kiváltképp az osztatlan
közös tulajdoné.
Kialakulásától kezdődően ennek a klasszikus értelemben véve magánjogi jogintézménynek
– vagyis az
ugyanazon dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadrészek szerinti megosztásának
több személy között
– a szabályozásában szinte alig figyelhető meg változás. A közös tulajdon radikális
módosulása a
rendszerváltozás utáni privatizációhoz köthető, annak egy sajátos tárgyához kapcsolódóan:
a magyar
állampolgárok a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben és napjainkban különböző ingatlanokat
vehettek és vettek
magántulajdonba. A privatizációs folyamatok gyors lebonyolítása érdekében az egykor
szövetkezetekbe bevitt és
kárpótlási vagyont nagy mennyiségben közös tulajdoni formában szolgáltatták vissza,
különösen termőföld-
ingatlanok esetében. A jogalkotó a rendszerváltás óta helyez különösen nagy hangsúlyt
az osztatlan közös
tulajdon szabályozására, kiváltképp annak megszüntetési kérdéseire, a rendszerváltozáskor
kialakult
jogbizonytalanság megoldására – gondoljunk például az Országgyűlés által 2022 decemberében
elfogadott
törvénycsomagra. Ennek oka többek között a közös tulajdon mögötti társadalmi értékrend,
amely elsősorban a
termőföldön fennálló közös tulajdon védelme mögötti közérdek. Hogyan és pontosan miért
szükséges
szabályozni ezt az alapvetően polgári jogi intézményt? Erre a kérdésre keressük az
előadásban a választ. Az
előadás célja az Új Nemzeti Kiválóság Program támogatásával végzett kutatás eredményeinek
feltárása: az
osztatlan közös tulajdon fogalmát, viszonyait ismertetni polgári jogi szempontból,
különös tekintettel a
megszüntetéssel kapcsolatos szabályozásra.
