A kerékpár egyre népszerűbb közlekedési eszköz az európai közlekedéskultúrában. Ez
egyáltalán nem meglepő, hiszen a kerékpározás öt (sok esetben akár tíz vagy még több)
kilométeres hatótávolságon belül városi környezetben vitán felülállóan versenyképes
a gépjármű- vagy akár a közforgalmú közlekedéssel szemben: utazási idő, költség, környezeti
terhelés, egészségmegőrzés, illetve élményszerűség tekintetében egyaránt. Mindezek
ellenére a városvezetők sok esetben nem látják be a kerékpározás támogatásának előnyös
következményeit vagy a kerékpározásbarát város megvalósításához elkerülhetetlen konfliktusokat
nem kívánják felvállalni. A felvázolt helyzet megelőzését vagy feloldását segítheti,
ha egy objektív módszertan alapján értékelhetővé válik egy város, egy régió vagy éppen
egy ország esetében, hogy a rendelkezésre álló szakpolitikai eszközök tekintetében
milyen szintet képvisel az adott vezetés. A Danube Cycle Plans projekt keretében a
KTI vezetésével valósult meg Magyarország BYPAD auditálása 2021 őszén. A politikai,
operatív, illetve felhasználói szintek képviselőiből álló értékelő munkacsoport a
BYPAD módszertan 21 kérdése mentén pontozta országunk kerékpározást támogató nemzeti
szintű működését. Tanulmányunkban áttekintjük a rendelkezésre álló értékelési módszertanokat,
továbbá bemutatjuk a Nemzeti Kerékpáros Stratégia mellékleteként megjelenő BYPAD audit
alkalmazását illetve eredményeit.
