Az evidenciaalapú orvoslás alapvető módszerei közé tartozik a gyógyszeres terápia.
A 2005. évi XCV. törvény szerin gyógyszernek nevezett „bármely anyag vagy azok keveréke,
amelyet emberi betegségek megelőzésére vagy kezelésére alkalmazható termékként jelenítenek
meg, vagy azok az anyagok vagy keverékei, amelyek farmakológiai, immunológiai vagy
metabolikus hatások kiváltása révén az ember valamely élettani funkciójának helyreállítása,
javítása vagy módosítása, illetve az orvosi diagnózis felállítása érdekében az emberi
szervezetben vagy emberi szervezeten alkalmazhatók” (1). Gyakorlatilag nincs olyan
szakterület, ahol a gyógyszerek alkalmazása kikerülhető. A betegek nem egyformán reagálnak
a gyógyszeres kezelésre, sőt, a nemkívánatos hatások kialakulási valószínűsége sem
ugyanaz mindenkinél. Az eltéréseknek számos oka lehet, ezeket foglalja össze az 1.
táblázat (2).
