2023 folyamán a magyar infláció a régiós átlagra csökkent, azonban a belső kereslet
visszaesése következtében a hazai reálgazdaság teljesítménye mérséklődött. Az infláció
csökkenését követően idén megindulhat a gazdasági növekedés, így a hazai GDP emelkedése
várhatóan az év második felében dinamizálódik. Éves átlagban 2,0–3,0 százalékkal nőhet
a magyar gazdaság, majd 2025-ben már dinamikusabban, 3,5–4,5 százalék közötti ütemben
folytatódhat a növekedés. A munkaerőpiacon enyhült a feszesség, ugyanakkor a foglalkoztatás
továbbra is rekordmagas szinten alakul. 2024 elején tovább csökkent az infláció hazánkban,
azonban a dezinfláció az év hátralévő részében várhatóan nem folytatódik. Az áremelkedés
elmúlt bő egy évben tapasztalt erőteljes lassulását a fegyelmezett monetáris politika,
a kormányzat versenyt erősítő lépései, a visszafogott kereslet, a bázishatások és
a korábbinál érdemben alacsonyabb külső költségkörnyezet együttes hatása okozta. Várakozásunk
szerint azonban 2024 közepén a piaci szolgáltatások visszatekintő árazása és bázishatások
miatt az áremelkedés üteme átmenetileg enyhén nő. Az alapfolyamatokat középtávon két
ellentétes hatás alakítja. A forint első negyedévben megfigyelhető gyengülése a feljebb
tolódó árfolyampályával az infláció emelkedésének irányába mutat. Másrészről a reálgazdaság
rövid távon gyengébb ciklikus pozíciója dezinflációs hatású. A fogyasztóiár-index
2025-ben térhet vissza fenntartható módon a jegybanki toleranciasávba. A folyó fizetési
mérleg többlete tovább emelkedik az idén, elsősorban az alacsony energiaárak által
is támogatott cserearány-javulás következtében, míg a beérkező uniós források hatására
hazánk külső finanszírozási képessége is javul.
