A magyar gazdaság 2023-ban elhúzódó recessziós állapotba került, miközben az infláció
az év végére jelentősen csökkent. Nagyon kedvező fordulat történt a külső egyensúlyban,
de az államháztartási hiány 2022-höz képest még növekedett is. A GKI nem változtatott
a tavaly decemberi, az átlagosnál amúgy is kissé pesszimistább, 2024-re 2–2,5 százalékos
növekedést váró prognózisán. Inflációs előrejelzését viszont 5,5 százalékra mérsékelte,
amivel másokénál így is jellemzően borúlátóbb maradt. Márciusi prognózisában viszont
a decemberinél magasabb, 5 százalékos államháztartási hiányt várt, s a magyar gazdaság
finanszírozási képessége is kisebb lehet (1,5 százalék körüli). A gazdaságpolitikában
ugyanis a hangsúly a növekedés serkentésére helyeződik át. Ettől azonban a költségvetési
források hiánya és a bizonytalan kereslet miatt csak korlátozott többletnövekedés
várható, miközben az élénkítés inflációs hatású, s akadályozza az egyensúly javítását.
