Hazai általános népesség körében készült vizsgálatokból (Paksi et al. 2021) tudjuk,
hogy a fiatal felnőtt korosztály jelentősen érintettebb egészségkárosító magatartások
szempontjából az idősebb korosztályhoz képest. Számos hazai és nemzetközi kutatás
készült, amely az egyetemisták rizikómagatartását vizsgálja és kiemelt figyel- met
fordít erre a populációra, azonban kevés olyan kutatás található a szakirodalomban,
amely az egyetemisták rizikómagatartását a nem egyetemista populációval veti össze.
Hogy az egyetemisták érintettebbek-e az ugyanolyan életkorú nem egyetemista populációhoz
képest alkohol- és drogfogyasztás szempontjából, megoszlanak az álláspontok a szakirodalom
szerint (Bennett–Holloway 2014). Egyesült Királyságban készült kutatás szerint bizonyos
szerekben nincs különbség e két populáció között, bizonyos szerekben pedig jelentősebb
eltérés tapasztalható (Bennett–Holloway 2014; Schulenberg et al. 2020). Abban azonban
egységes álláspont figyelhető meg a szakértők körében, hogy a szélsőséges alkoholfogyasztás
vagy a droghasználat sokkal gyakoribb késő serdülőkorban és fiatal felnőttkorban,
mint az életút későbbi szakaszaiban (Kuntsche–Gmel 2013; van den Bos–Blaauw–Bieleman
2022), és az egyetemista populáció körében az egyik leggyakoribb egészségügyi probléma
a drogfogyasztás (Schulenberg et al. 2017; Welsh–Shentu–Sarvey 2019).
