Háttér/célkitűzés: A hazai felnőtt lakosság körében készült drogepidemiológiai vizsgálatok
(Paksi és mtsai., 2009, 2017, 2021) alapján – a nemzetközi tendenciákkal összhangban
–
Magyarországon is növekedett a szerhasználók körében a két vagy több különböző drogot
használók aránya (2007-ben 22,8% 2015-ben 34,8%), 2015 és 2019 között pedig a 4 vagy
többféle szer használata (2015 = 14,2%; 2019 = 22,6%) (Paksi és mtsai., 2018; Paksi
& Pillók, 2021). A legutóbbi lakossági kutatás adatai alapján a kockázatos magatartások
együttes jelenlétének elterjedtségére irányuló elemzések azt mutatták, hogy a magyar
felnőttek több mint tizede (13,7%) esetében tapasztalható egynél több kockázatos szerhasználó
magatartás vagy addiktív viselkedés jelenléte (Horváth, Demetrovics & Paksi, 2021).
Az összetett használói
magatartások, s ezen belül a polidrog-használat fókuszba kerülése ellenére a szakirodalomban
és a kutatásokban egyaránt heterogén fogalomhasználattal találkozunk. Az előadás célja
az általános populációs vizsgálatokban alkalmazott indikátorok fogalmi kereteinek,
különböző
aspektusainak megismeréséhez, illetve azok érvényes mérését lehetővé tevő komplex
indikátorcsomag kidolgozásához való hozzájárulás. Módszer: Az előadás az „Országos
Lakossági Adatfelvétel Addiktológiai Problémákról - 2023” (OLAAP 2023) kutatás előkészítése
keretében 2022. decemberében készült két kvalitatív kutatás adataira épül. Az
egyik kutatás különböző addiktológiai szakmaterületeket képviselő szakemberek (pszichológusok,
szociológusok, pszichiáterek, illetve egyéb területen dolgozó orvos, valamint
addiktológiai konzultáns) körében készült 8 fő bevonásával. A szakértők véleményének
megismerése emailen kiküldött, űrlap formájú önkitöltős kérdőívek segítségével történt.
A
másik kutatás jelenleg vagy a közelmúltban különböző pszichoaktív szerek közül legalább
kettőt együttesen fogyasztó 18 év feletti szerhasználók körében készült kognitív interjúzási
technikával (Alaimo, Olson & Frongillo), 10 fő bevonásával, nem, életkor, iskolai
végzettség, szerhasználati mintázat és az ellátórendszerben szerzett tapasztalatok
tekintetében heterogén mintán. Az interjúk vezérfonalát Think aloud módszer, valamint
a Verbal probing (Willis, 1999; Földvári & Mújdricza, 2018) alapján állítottuk össze.
Az interjúk szó szerinti átiratait kvalitatív tematikus elemzéssel (Braun & Clarke,
2006) elemeztük. Eredmények: Az előadás
egyrészt az együttes szerhasználat szakértői és szerhasználó fogalmi definícióit (idői
jellemzők, szinergia/együtthatás, terjedelem, intencionalitás) járja körbe. Másrészt
az ezek mérésére irányuló kérdésekkel kapcsolatos szakértői véleményeket, valamint
használói értelmezéseket,
a megértéssel, előhívással, továbbá a válaszadás különböző jellemzőinek összegzésével
kapcsolatos kutatási tapasztalatokat a mutatja be. *Az előadás Nemzeti Kutatási, Fejlesztési
és Innovációs Hivatal (pályázati azonosítók: K143732), valamint a Nemzeti Drog Fókuszpont
támogatásával készült.
