Az első kiadás megjelenése óta eltelt időszakban a jogrendszeren belül olyan jelentős
változások – az új eljárásjogi kodifikáció, az önkormányzati szervezeti jog folyamatos
változásai, a közszolgáltatások további államigazgatási felelősségbe történő átvétele,
az önkormányzatok finanszírozásának átalakításai, a pénzügyi jog, a közbeszerzés,
a vállalati menedzsmentszabályok átalakításai, az egyes ágazati változások, a joggyakorlat
átalakulása, majd 2020-tól a Covid–19-pandémia miatti veszélyhelyzeti, 2022-től a
háborús veszélyhelyzeti jogalkotás – történtek, amelyek korábban megnehezítették a
kézikönyv aktualizálását.
A bővülő ismeretanyagra figyelemmel a szerzői közösség most arra vállalkozott, hogy
a felgyülemlett jelentős jogszabályi módosulásokat, továbbá a hazai és európai bírói
gyakorlat átalakulását is átvezesse a munkán, s egy második, hatályosított és részben
átdolgozott kiadást készítsen el.
A közterületek használatával kapcsolatos vagyongazdálkodási kérdéseket bemutató, a
lakás- és helyiségbérlet önkormányzati vagyongazdálkodási kérdéseivel foglalkozó,
valamint az önkormányzati termőföldek vagyongazdálkodási kérdéseit elemző részek teljes
megújulása mellett, a kötet szerzői – akik közigazgatási tapasztalattal rendelkező
gyakorló ügyvédek, valamint az ELTE ÁJK és a Debreceni Egyetem ÁJK Közigazgatási és
Pénzügyi Jogi Tanszékének oktatói – törekedtek a gyakorlatban felmerülő problémák
bemutatására, valamint részletesen elemezték az egyes kérdésekkel kapcsolatos alkotmánybírósági
és felsőbírósági döntéseket is, különös tekintettel a korlátozott precedensrendszer
kiépítésére.
A könyv jellegét tekintve továbbra is kézikönyv, azaz tudományos megalapozottságú,
az elméleti kereteket, a hatályos szabályozást és gyakorlatot, a lehetséges és felmerült
problémákat, a tipikus kérdéseket, valamint az azokra adott és adható válaszokat tekinti
át. A szerzői közösség célja az volt, hogy a jelen kötet elkészítésével segítse az
önkormányzatok vagyongazdálkodással foglalkozó köztisztviselői, önkormányzati intézmények
és gazdasági társaságok közalkalmazottai, munkavállalói, valamint az önkormányzatokkal
szerződéses viszonyba kerülő szervezetek és jogi képviselőik tevékenységét. A fenti
célkitűzéseknek megfelelően a kötet szerkezete alapvetően az önkormányzati vagyon
szerkezetét és szabályozását követi. Így az első, „általános” részben a vonatkozó
fejezetek az önkormányzati vagyon egészét érintő horizontális szabályokat vizsgálják,
a második, „különös” részben pedig egyes, fontosabb ágazatok vagyongazdálkodási szabályait
tekintik át.
