A statisztikai elemzésnek meglehetősen különleges a méréshez való viszonya, mivel
a mérés és a méréselmélet nemcsak az elemzés alapjául szolgáló adatokat biztosítja,
hanem jelentős bizonytalanságok forrása is lehet az elméleti, módszertani és alkalmazott
kutatások során. Ezért különösen fontos a méréssel kapcsolatos kérdések árnyalt, részletes
bemutatása, a különböző megközelítésekkel és a mögöttük álló érvekkel együtt. A tanulmány
a mérés hétköznapi és természettudományos jelentésének ismertetését követően a mérés
eltérő felfogásait vizsgálja, majd a társadalomstatisztikában a 20. század közepére
bekövetkezett drasztikus jelentésváltozására tér rá. Foglalkozik a mérési skálák elméletével,
a skálák kritikájával, bővítési javaslataival, végül a mérési skálák keretén belül
nem elhelyezhető Likert-skála típusú állítások egyes sajátosságait tárgyalja. Az írás
egyik konklúziója, hogy a mérési skálák Stevens-féle rendszere nem tekinthető az adattípusok
adekvát leírásának.
