A Duna-kanyar lett volna a helyszíne a tervezett nagymarosi duzzasztógátnak, a Bős-nagymarosi
vízerőműrendszer legalsó tagjának. A gátat az 1970-es években tervezték, olyan stabilra,
hogy ellenálljon VI-os intenzitású földrengéseknek. Magyarországon eddig még nem alkalmazott
eljárással történeti följegyzéseket, fényképeket és rajzokat, valamint régészeti ásatások
adatait sorakoztatjuk fel annak igazolására, hogy 1541. augusztus 21-én egy IX-es
intenzitású rengés pusztította el Visegrádot. Bizonyítékaink között van a Salamon-tornyot
kettévágó hasadék és a királyi palota szomszédságában egykor állt ferences kolostor
maradványain felismerhető deformációs jelenségek. A Salamon-toronyról a 19. század
végén készült rajzok és fényképek hűen dokumentálják a 16. századi földrengéskárokat.
A pontos datáláshoz a rengés során tönkrement ferences kolostor – régészeti ásatásokkal
megtámogatott – története szolgáltat adalékokat. A királyi palotára és a kolostorra
vonatkozó történeti dokumentáció elemzésével megállapítottuk, hogy Visegrád katasztrófájáért
az a rengés lehetett felelős, amelyet 1541. augusztus 21-én , Pesten élt át Bornemisza
Péter, későbbi lutheránus püspök. Visegrádot 1544-ben elfoglalta a török, ezáltal
megszűnt stratégiai jelentősége; az elromlott épületeket és a várost nem építették
újjá. Kritikus létesítmények tervezésénél elengedhetetlen feltétel a környezet történeti
szeizmológiai és archeoszeizmológiai vizsgálata. = The Danube Bend is the site of
the proposed Nagymaros dam, part of the Gabčikovo-Nagymaros hydropower complex in
Slovakia and Hungary. The dam was designed in the 1970s to resist intensity VI seismic
events. We present historical and archaeological evidence for an intensity IX earthquake
on 21 August 1541, which destroyed buildings of the royal town of Visegrád. Evidence
includes vertical fissures cutting through the 30 m high, 13th century donjon Salamon
Tower, built on hard rock. Some parts of the adjacent 15th century Franciscan friary,
built on the alluvial plain, collapsed due to liquefaction of the subsoil. The date
of a potentially responsible earthquake on 21 August 1541 was recorded in a sermon
of the eyewitness Lutheran minister Péter Bornemisza, living at Pest-Buda, 35 km away.
Taken by the Ottoman army in 1544, the royal town and the fortress lost strategic
importance, never to be rebuilt. Photographs and drawings of the donjon made three
centuries later faithfully reflect the status of 16th century seismic damage, corroborated
by modern archaeological excavations in the ecclesiastic complex.
