A telítetlen talajzónában a telítettség és a szívási potenciál közti kapcsolat leírásában
fontos szerepe van a retenciós függvénynek. Ennek leírására számos függvénykapcsolat
létezik, a legelterjedtebb a van Genuchten-féle retenciós görbe. A görbe paramétereinek
meghatározásához laboratóriumi vizsgálatok szükségesek. A Kovács-féle retenciós függvény
előnye, hogy paraméterei fizikai jellegűek és független mérések révén előállíthatók.
Hátránya, hogy alacsonyabb szívási tartományban túlbecsüli a talaj telítettségét.
A kutatás célja volt, hogy a Kovács-féle összefüggés továbbfejlesztésével kiküszöböljük
ezt a hibát és a 3D Soil Hydraulic Database of Europe v1.0 adatbázis segítségével
összehasonlítsuk a van Genuchten-féle leírással. Az összevetéshez a két módszer eredményeinek
eltéréséből számított négyzetes középérték hibát (RMSE) számítottuk, a kalibráció
során a paraméterek optimalizálásával minimalizáltuk. A javítást a szívómagasságra
bevezetett korrekciós függvénnyel valósítottuk meg. A van Genuchten és az eredeti
Kovács retenciós függvény közt számított RMSE átlaga 0,0613, addig a van Genuchten
és a módosított Kovács függvény között az RMSE átlaga 0,0145. Tehát a módosítással
4,3-szeres javítást sikerült elérni. A módosított szívómagasság korrekciós tényezőjének
értékei és az átlagos kapilláris emelőmagasság értékei közt polinomiális kapcsolatot
mutattunk ki, mellyel a módosított összefüggés számítása egyszerűsíthető, a paraméterek
száma redukálható. Az egyszerűsítés bevezetésével az RMSE átlaga 0,0150 értékűre adódott,
amely ugyan 3%-os romlást jelent, de az eredeti Kovács függvényhez képest a javítás
még így is jelentős maradt. A számításokat több, mint 600 monitoring kútra végeztük
el, ezen túl az optimalizáláshoz 30 darab véletlenszerűen kiválasztott monitoring
kútra összehasonlító elemzést végeztünk a kutak fúrásminta adataiból származtatható
és a 3D Soil Hydraulic Database of Europe v1.0 adatbázis van Genuchten retenciós görbe
paramétereiből számítható átlagos kapilláris emelőmagasságokra. A kétféle módon meghatározott
átlagos kapilláris emelőmagasság értékek közt az összefüggés gyengének bizonyult,
a korreláció R2 <0,25. Az összevetés rávilágított, hogy az adatbázis további finomítása
szükséges, melyhez az új, javított Kovács-féle összefüggés alkalmasnak mutatkozik
pedotranszfer (talajtani kutatások során kapott becslő) függvényként.
