Bevezetés: A világjárvány ráébresztette a társadalmat arra, hogy adódhatnak olyan
különleges helyzetek, amikor a betegek nem tudnak személyesen találkozni egészségügyi
szakembereikkel, az ellátás folyamatossága mégsem szakadhat meg. A gyógytornaellátás
során eddig is általánosan alkalmazott eljárás volt a személyes alkalmak közötti otthoni
gyakorlásra ösztönzés a terápia sikeressége érdekében. Ám a foglalkozásokon megtanult
és begyakorolt feladatok ismétlésszáma és pontossága kérdéses az otthoni környezetben,
ami csökkentheti az eredményességet, és növelheti a sérülésveszélyt. Célkitűzés: Kutatásunkban
olyan megoldást teszteltünk, amely megfizethető és széles körben elérhető eszközöket,
okostelefont és laptopot használ képernyőmegosztási technológia alkalmazásával. Módszer:
A 3 hétig tartó vizsgálatunkban négy csoport (vizsgálati: fiatal, n = 50, életkor
25,6 ± 3,1 év; idősebb felnőttek, n = 50, életkor 74,8 ± 9,1 év; kontroll: fiatal,
n = 20, életkor 26,25 ± 3,6 év; idősebb felnőttek, n = 20, életkor 70,15 ± 5,2 év)
vett részt. A résztvevők feladata guggolási és térdemelési gyakorlatok végrehajtása
volt egy előre meghatározott végtagszöghelyzetig. A vizsgálati csoport tagjai a végtagmozgások
és szöghelyzetek nyomon követésére egy – goniométeres alkalmazással a combjukra rögzített
– okostelefont és egy aktivált képernyőmegosztási funkcióval rendelkező laptopot használtak,
amely valós idejű önellenőrzést tett lehetővé. Eredmények: A célszögtől való eltérés
szignifikánsan csökkent (a guggolás esetében a fiataloknál 7,7°-ról 1,7°-ra, az idősebbeknél
16,4°-ról 7,3°-ra; térdemelés esetén a fiataloknál 10,8°-ról 3,2°-ra, az idősebbeknél
14,8°-ról 6,4°-ra), vagyis a gyakorlatok végrehajtása szignifikánsan pontosabb lett
a vizsgálati csoportokban. Következtetés: Eredményeink azt mutatják, hogy amikor a
résztvevők numerikus visszajelzést kaptak a laptop képernyőjén keresztül, akkor a
gyakorlat végrehajtásának pontossága jelentősen megnőtt. Összehasonlításaink és statisztikai
elemzéseink alapján összességében kijelenthetjük, hogy olyan, könnyen hozzáférhető
eszközök és módszerek is felhasználhatók az otthoni mozgásszervi rehabilitáció eredményességének
javításához, mint az okostelefon és a laptop. Orv Hetil. 2024; 165(7): 265–273.
