Cél: A szerző a közösségi rendészet iránt érdeklődő hazai közönség számára kíván információt
szolgáltatni a japán kōban modellről. Egyúttal arra kíván rávilágítani, hogy a rendészeti
modell sikerességéhez a cikkben nevesített társadalmi és szakpolitikai adottságokra
és tényezőkre is szükség van.Módszertan: A szerző egy tanulmányút keretében interjúkon
és résztvevő megfigyelésen alapuló empirikus adatgyűjtést végzett Japánban 2022-ben.
Az adatfelvételt a korábban a rendőrség kötelékében dolgozó, a terepmunka időszakában
már a rendészettudományi oktatás és kutatás területén aktív professzor támogatta.
Ez a támogatás sokat segített abban, hogy a szerző kapcsolatba lépjen rendőri vezetőkkel,
közösségi rendőrökkel, kriminológusokkal és más szakemberekkel. Emellett sor került
a témába vágó szakirodalom és jogszabályok feldolgozására is.Megállapítások: A közösségi
rendőrség sikerességéhez a kormányzati elköteleződés mellett a japán társadalomra
jellemző kollektivizmus és a normakövetés is hozzájárult. Emellett szükség volt egy
olyan bűnmegelőzési hálózat kiépítésére is, amely a lakosság bevonására és aktivizálásra,
valamint a rendőrség és az önkéntes alapon működő helyi szervezetek együttműködésére
épített.Érték: Az eredmények alapján nyilvánvalóvá válik, hogy a közösségi rendészeti
modell bevezetése vagy elemeinek átvétele során figyelemmel kell lenni az adott társadalom
sajátosságaira. A cikk emellett az összehasonlító kriminológia szerepére és lehetőségeire
is felhívja a figyelmet.
