A pedagógus pályára lépők számának csökkenése a '90-es évektől megfigyelhető folyamat.
[1] Az országos tanárhiány a szakmai elméletet
és alapozó tárgyakat oktatók területén az egyik legsúlyosabb. [2] Az Innovációs és
Technológiai Minisztérium által kidolgozott és 2020-ban érvénybe
lépő Szakképzés 4.0 elnevezésű stratégiai program többek között ezért célozta meg
a szakmai- és felnőttképzés rendszerszintű megújítását, hogy az
ismeretek korszerűsítésén túl a szakmájukban képzettek számára vonzóvá tegye a szakképzésbe
való bekapcsolódást oktatóként. [3] A 2021 szeptemberében indított szakoktató szak
nagy érdeklődést váltott ki a szakmát oktató, ám diplomával nem rendelkezők körében
– leginkább a középszintű érettségi elegendő bemeneti feltétele miatt –, mivel azonban
a jelentkezők jelentős hányada nem az oktatásból, hanem a versenyszférából érkezett,
a tanárképző intézményekre nagy felelősség hárul a tekintetben, hogy képzési tartalmukkal
és módszereikkel az oktatói pálya iránti elhivatottságot kialakítsák, ezáltal pedig
az eredeti célkitűzést, a szakmaipedagógusok csökkenő létszámának megállítását elérjék.
A Dunaújvárosi Egyetem szakoktató szakos hallgatóinak körében 2022 és 2023 szeptemberében
lefolytatott, teljes populációt megcélzó, kérdőíves
kvantitatív kutatások célja az volt, hogy feltérképezzük, a képzés tartalma milyen
irányban formálta az eredeti, egyéni célkitűzéseket – tekintettel a résztvevők elágazó
érdeklődési- és tapasztalati körére –, valamint megnézzük, milyen arányú a törekvés
a végzés után a szakmai képzésbe való tényleges bekapcsolódásra. Emellett arról is
képet kívántunk kapni, milyen előzetesen kialakult pedagógus- és pályaképpel érkeznek
a hallgatók, voltak-e a felmenőik között pedagógusok, s ezek a különböző gyökerű pedagógusképek
befolyással vannak-e az oktatói pálya választásának szándékára.
