Tanulmányunkban egy tudományos kutatást megalapozó szakirodalmi gyűjtés és rendszerezés
példáján keresztül mutatjuk be a rendszerező és szisztematikus szakirodalmazást valamint
az üzleti tudományokban is egyre népszerűbb, új rendszerező szakirodalmi áttekintést
segítő VosViewer alkalmazást és a PRISMA modellt. A PRISMA modell eredetileg az egészségügyi
és orvosi kutatások területéből indult ki, melyet fokozatosan, talán, éppen a VosViewer
népszerű, ingyenes alkalmazása tett ismertté az üzleti és közgazdaságtani tudományos
kutatásokban. Mindezek mellett, a mesterséges intelligencia vezényelte chatbot alkalmazást
is kipróbáltuk, hogyan segítheti a tudományos munka szakirodalmi áttekintő fázisát.
Konkrét kutatás során tapasztaltuk meg ezek működését és fedeztük fel, tanultuk meg
a használatukat, vagyis cikkünk nem könyvtár-, és információtudomány tudományos oldaláról,
hanem a felhasználó szemszögéből, mégis tudományosan elemez, és értékel. Feltéve a
kérdést, hogy miben nyújt hozzáadott értéket ez a technika a hagyományos vagy tradicionális
szakirodalmi gyűjtéshez képest? A vizsgált módszertani eljárást „szekunder adatokon”
(más elemzések példáin) és egy esettanulmányon keresztül vezetjük végig, rámutatva
annak igazi értékeire és buktatóira is. Eredményeink szerint megállapíthatjuk, hogy
ezen új módszerek nem helyettesítik teljeskörűen a hagyományos szakirodalmi gyűjtést
vagy rendszerzést, legkevésbe azok értő olvasását és feldolgozását, de kiváló kiindulási
alapként szolgálnak a nemzetközi szakirodalom - angol, és tapasztalatunk szerint magyar
nyelvű - tér-, és időbeli grafikus rendszerezéséhez, új irányt mutatva a kutatási
résekre.
